Dr. Czuth Rozália a borosjenői magyarok reménysége Balta János babu 2024. 12. 04., sze – 17:47 Arad Jelenidő Dr. Czuth Rozália állatorvos Székelyföldön, egy Gyergyóújfaluban gazdálkodó családban született. Tízéves korában elhatározta: állatorvos akar lenni, mert mindig kedvelte az állatokat. A nagyapja pakulár, vagyis főpásztor volt, ezért vakációban kiköltözött hozzá a juhakol melletti házikóba, főzött, mosott neki. Egy alkalommal kijött hozzájuk az állatorvos, aki megvizsgálta, szükség esetén gyógyszereket írt ki a juhoknak. Dr. Czuth Rozália állatorvos Székelyföldön, egy Gyergyóújfaluban gazdálkodó családban született. Tízéves korában elhatározta: állatorvos akar lenni, mert mindig kedvelte az állatokat. A nagyapja pakulár, vagyis főpásztor volt, ezért vakációban kiköltözött hozzá a juhakol melletti házikóba, főzött, mosott neki. Egy alkalommal kijött hozzájuk az állatorvos, aki megvizsgálta, szükség esetén gyógyszereket írt ki a juhoknak. A szakavatott ténykedés magával ragadta a még szinte gyermek Rozáliát, akiben megerősödött korábbi elhatározása, hogy maga is állatorvos legyen. Attól kezdve tudatosan készült a pályára. 1967-ben Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Líceumban érettségizett, majd Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Állatorvos Szakára felvételizett, méghozzá háromszor. Minden alkalommal 12-szeres túljelentkezéssel kellett megbirkóznia, s harmadik nekifutásra sikerrel járt. Az egyetemen ismerkedett meg a jövendőbeli férjével, Czuth Andrással, aki Borosjenőből származott, s a családja mindenképp azt akarta, hogy az állatorvos oklevél megszerzése után itthon helyezkedjen el, bár Csíkszeredában akkoriban nagy szükség volt állatorvosokra, mert sokan foglalkoztak állattenyésztéssel. Ötödéves egyetemista korukban összeházasodtak, s miután az államvizsgájuk sikerült, Borosjenőre költöztek. Az éghajlatváltozás Rozáliát kissé megviselte, közel két évig állandóan folyt az orra, de ezzel együtt természetes volt számára, hogy itt éljen a férjével. PályakezdésBorosjenőben egy-egy állatfarmon helyezkedtek el, egyikről a férje, a másikról Rozália gondoskodott. A tehenek, a sertések és a juhok ellátási gondjainak a megszervezése mellett, az állatok ellátását biztosító növénytermesztés is a felügyeletükre tartozott, farmfelelős minőségben. A farmon végzett munka azért is volt hasznos, mert az állatorvos gyakran rájuk bízta az állatok kezelését is, így fejleszthették orvosi tapasztalataikat, közvetlenül megismerhették, hogyan gyógyít az állatorvos. Ha netalán elpusztult egy-egy állat, nagy botrány kerekedett belőle. Egyik ilyen eset 1977 őszén történt, amikor az állatokat a pásztorok kiengedték legelni, azok viszont rámentek a lucernaföldre, azt legelték, amitől felfúvódtak. Az első szombaton tízet, a másodikon tizenhetet kellett levágni. Az eset Rozáliát olyannyira megviselte, hogy ágynak esett. A pásztor ugyanis nem gondolta, hogy a lucernától az állatok felfúvódhatnak. Az esetnek törvényes következménye lett, a farmvezető ugyanis törvénybe adta őket. A tárgyalást Déván tartották, majd végül nagy nehezen felmentették őket. 1985-ig dolgozott farmfelelős beosztásban, közben egyik kedves kollégája Aradon, a beondózáson (mesterséges megtermékenyítésen) dolgozott, aki a borosjenői hasonló rendeltetésű központot átadta a Czuth házaspárnak. Időközben Rozália férjét, Andrást kinevezték a borosjenői sertésfarm igazgatójának, ezért maga mellé vette a feleségét is, tehát megszabadultak a szarvasmarha farmtól és a továbbiakban a szakmájukban dolgozhattak. Rendszerváltás, magánpraxisA rendszerváltás után, 1990-ben megalapították az állatorvosi kabinetet, ahol a férjével együtt valóban a szakmájukban dolgozhattak: mindenféle műtétet végeztek, mindenfajta háziállaton, beleértve a kutyákat is, mert akkor már volt igény az ilyen szolgáltatásra is. Amikor feloszlatták az állatfarmokat és a kollektív gazdaságokat, a háziállatok tulajdonosai részéről adódott igény mindenfajta kezelésre, gyógyításra. Akkoriban Borosjenőn 7-8 állatorvos tevékenykedett, kialakult a konkurencia is. Az állatorvosi kabinetjük manapság is működik, de fölöttük is eljárt az idő, már nem tudnak bizonyos műtéteket elvégezni. Mostanában a háztartásokban inkább kutyákat tartanak, ezért azoknak, valamint a sertéskocáknak a beondózásával is foglalkoznak. Ameddig van rá igény, nekik is jót tesz, ha kimozdulnak otthonról, ugyanis Rozália 24, a férje, András 10 éve nyugdíjas. A gyermekeik közül András 1978-ban született, fogorvos, a leányuk, Anna 1983-ban született, a szülei hivatását követi, állatorvosként dolgozik. Csakhogy mindkét gyermekük Franciaországban él. Kutyakezelés, politizálásA kérdésre, mit jelent manapság az állatorvosi hivatás, dr. Czuth Rozália elmondta: a legtöbb munkájuk a kutyák kezelésével, gyógyításával kapcsolatos, de csakis olyan beavatkozásokat vállalnak, amelyeket el tudnak végezni. Az állatorvosi praxis mellett, dr. Czuth Rozália politizál is 2000 óta, manapság az RMDSZ borosjenői szervezetének az elnöke. Azért vállalta, mert a városban más nem akarta felvállalni. Egyelőre az elnöki tisztségét nem tudja senkinek átadni, mert a fiatalabb magyarok csak törve, vagy egyáltalán nem beszélnek már az anyanyelvükön. A vegyes házasságok miatt nem tudják megélni a magyarságukat, mert a hegyaljai városkában már évtizedek óta nem működik magyar nyelvű iskola. Rozália asszony szerint a férje ahhoz a generációhoz tartozik, amely Borosjenőben utoljára járt magyar nyelvű elemi iskolába. Akik manapság a gyermekeiket magyarul akarják taníttatni, azok a nagyváradi bentlakásos Ady Endre Líceumba íratják őket. Akik viszont ezt nem engedhetik meg maguknak, azoknak a gyermekei román iskolába járnak, ezért elrománosodtak. A folyamat már több mint 70 éves múltra tekint vissza. Manapság csak a templomban találkozhatnak Dr. Czuth Rozália az RMDSZ listáján az elmúlt választási ciklusban városi tanácsos tisztséget töltött be, a legutóbbi választáson az RMDSZ listáján átadta a helyét egy olyan magyar fiatalembernek, aki már nem beszéli az anyanyelvét. Sajnos, csupán 120 szavazatot kapott a magyar lista, ezért nem jutott be a tanácsba senki. A helybeli RMDSZ-szervezet elnökeként dr. Czuth Rozália a borosjenői magyarok számára sok autóbuszos kirándulást szervezett. Eljutottak Debrecenbe, megnézték a Feszty-körképet, jártak a csíksomlyói Mária-búcsún, néhányszor jártak a máriaradnai templombúcsún is. Sajnos, immár két éve nincs találkozóhelye a borosjenői magyarságnak, az idei adventi koszorúkat a katolikus parókián készítették el. Mióta a régi magyar iskolában megszűnt az oktatás, egyben a helybeli magyarságnak a találkozó helye is, manapság csak a templomban találkozhatnak. Călin Abrudan, Borosjenő polgármestere azonban megígérte: amikor befejezik a helybeli várnak a felújítását, ott a magyarok is kapnak egy helyiséget. A polgármester szerint év végéig befejezik a vár felújítását, oda költöztetik a könyvtárat, ugyanott a magyaroknak is biztosítanak egy termet. A polgármester jóindulatú, szavatartó ember, akinek az ígéretében bizakodnak. Ami a borosjenői magyarságot illeti, az elmúlt évben egyetlen félig magyar gyermeket kereszteltek meg. A város főutcáján évtizedekig állt Dózsa György, a megégetett parasztvezér mellszobra, aztán eltűnt, a helyére Mária román királyné emlékműve került. Rozália szinte egész életében állatokat gyógyított, azoknak a társaságában tartózkodott a legtöbbet, ezért az irántuk érzett szeretet, gondoskodás egész életében elkíséri. Az állatok szeretetével párhuzamosan, az utóbbi években, a helybeli magyar közösségről való gondoskodás szándéka, kényszere is életre kelt benne. Azt hűségesen hordozza, a közösségét szervezi akkor is, ha már nem rendelkezik városi tanácsosi mandátummal. A közösségszolgálat becsületbeli kérdés számára, ezért teszi a dolgát mindaddig, ameddig az egészsége megengedi vagy talál valakit, aki átveszi tőle. Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki
