Zarándoklat Máriaradnára a Magyarok Nagyasszonya ünnepén Gáspár-Barra Réka babu 2023. 10. 02., h – 17:31 Hunyad Hitélet Többéves hagyomány, hogy Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya ünnepén, október 8-án zarándoklatot szerveznek Máriaradnára. „Radnának a békediktátumig a Szabadka–Szeged vonalig terjedt a vonzáskörzete. Többéves hagyomány, hogy Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya ünnepén, október 8-án zarándoklatot szerveznek Máriaradnára. „Radnának a békediktátumig a Szabadka–Szeged vonalig terjedt a vonzáskörzete. Úgyszintén Dél-Erdélyből sokan zarándokoltak ide. Ez az egyik legrégibb, fél évezredes Mária-kegyhely a Kárpát-medencében. Az első zarándoklatokról az 1700-as évekből maradtak fenn írásos dokumentumok. Trianon után lassan elhalványult e zarándoklat emléke. Az út újraszervezésének gondolatát 2019-ben élesztettük újjá Reinholz András máriaradnai plébánossal és Benák Sándor makói barátommal” – mondja a siklósi Tóth János zarándok, aki immár többedszer érkezik gyalogszerrel Máriaradnára. A radnai búcsújáró hely keletkezése a török hódoltság utolsó évtizedeire nyúlik vissza. Egy Virchnossa György nevű bosnyák ember 1668-ban a Skapulárés Szűzanyát ábrázoló színes papírképet vásárolt egy olasz vándorárustól. Ezt rövid ideig a házában tartotta, majd a ferences atyáknak ajándékozta. Az itáliai Bassano Remondini-féle nyomdában készült kép a kápolnában függött. Egy török betörés alkalmával, 1695-ben felgyújtották a kápolnát, ám a tűzvészből a papírkép csodálatos módon épségben megmenekült. Ugyanakkor a kápolnára rontó török lovas, szpáhi lovának patája a kősziklába ragadt. A patkó nyomát és így a legendát máig őrzi a templom falába erősített kő. E csodás események alapozták meg a radnai kép és kápolna hírét. A nagyobb arányú zarándoklatok kezdete azonban csak későbbre, 1708–1709-re tehető, amikor az aradiak az akkori pestisjárványból való csodálatos megmenekülésért hálából elzarándokoltak ide. Néhány év múltán már száz kilométeres körzetből jöttek a búcsúsok a Kegyelmek Anyjához. Az utóbbi években újjáéledő széles körű máriaradnai zarándoklatot Pál József Csaba megyés püspök rögzítette október 8-ra, a Magyarok Nagyasszonya ünnepére. A magyar katolikus egyház 1896 óta ünnepli Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya ünnepét. A millennium évében az akkori esztergomi prímás-érsek Vasary Kolos kérésére XIII. Leo pápa engedélyezte ezt az ünnepet a magyarság részére. Az ünnep Szent István király halála előtti, hazájáért, népéért történő utolsó cselekedetének állít emléket, mellyel felajánlotta az ország koronáját a Boldogságos Szűz Máriának. E felajánlás alapján nevezik Szűz Máriát Magyarország Királynőjének vagy a Magyarok Nagyasszonyának. Tiszteletét, a magyar nemzet összetartozásának, keresztény elkötelezettségének megerősítését célozza az október 8-i máriaradnai zarándoklat, melyre ezúton is szeretettel meghívnak mindenkit Dél-Erdély térségéből is. A zarándoklat részleteiről Tóth János csernakeresztúri plébánosnál lehet érdeklődni. Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki
