Simonyifalvától nem tudnak elszakadni Balta János babu 2025. 06. 06., p – 10:07 Arad Jelenidő Haász Tibor leköszönt tőzmiskei polgármester és felesége, Simon Mária Csombordon ismerkedtek meg, ahol Tibor technikus, Mária könyvelő oklevelet szerzett. 1975. október 19-én házasodtak össze Gyergyóalfaluban, Mária szülőhelyén. Utána Tibor Iași-ban felvételizett, ami nem járt sikerrel, hazafelé menet, meglátogatta Máriát Gyergyóalfaluban. Haász Tibor leköszönt tőzmiskei polgármester és felesége, Simon Mária Csombordon ismerkedtek meg, ahol Tibor technikus, Mária könyvelő oklevelet szerzett. 1975. október 19-én házasodtak össze Gyergyóalfaluban, Mária szülőhelyén. Utána Tibor Iași-ban felvételizett, ami nem járt sikerrel, hazafelé menet, meglátogatta Máriát Gyergyóalfaluban. Közben Máriát kihelyezték egy ottani mezőgazdasági szövetkezetbe, Borzontba, ahol szeptembertől decemberig dolgozott, Tibort viszont az Aradi Üvegház Komplexumba helyezték. Nem szerettek volna elszakadni egymástól, ezért elhatározták: összeházasodnak. Miután házastársak lettek, Mária is az Üvegház Komplexumban dolgozott mindaddig, amíg Tibort be nem hívták katonának. Utána hazakerült Simonyifalvára, ahol a helybeli fogyasztási szövetkezet irodáján kapott könyvelői állást. Ott dolgozott mindaddig, amíg Tibor le nem szerelt, de közben megszületett az első gyermekük, Erika is. Mivel Tibor már a líceum idején is sikeres kézilabdázónak bizonyult, hamarosan az országos ifjúsági bajnokság északi csapatába is beválogatták.Miután hazakerült Simonyifalvára, annak futballcsapatában is játszott mintegy 17-18 évig. Közben a család is szaporodott, Erika után három évre megszületett Bernadett is. Akkoriban mindketten a helybeli téesz alkalmazottai lettek, Mária könyvelő, Tibor technikusi beosztásban. Közben megüresedett a főkönyvelői állás, amit Mária tölthetett be, mert neki volt mezőgazdasági könyvelő oklevele. Megérték az 1989-es rendszerváltást, a könyvelői tisztségét 1992-ig gyakorolta, akkor másik három családdal összefogva, elkezdtek kertészkedni. Egyszer azonban az Aradi Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Duma Ioan telefonon kereste, hogy megkérdezze: nem volna-e kedve a tőzmiskei kirendeltségnél dolgozni? Mivel Mária szíve mélyén mindig is tudta: nem a kapa, hanem a könyvelés való neki, elszegődött hozzájuk könyvelőnek. Később azonban az otthonhoz közelebb kívánt dolgozni, ezért Kisjenőben folytatta. Az utolsó három évben pedig Aradra került. Az állandó ingázás Aradra, illetve haza nagyon nehéz volt, ezért végül előzetes nyugdíjba vonult. 2018-ban családi vállalkozást hoztak létre, azzal folytatták a mezőgazdasági tevékenységet. Manapság mintegy 140 hektár földet művelnek meg, közülük egy rész saját, a többit haszonbérben vállaltak. Búzát, kukoricát és napraforgót termesztenek, továbbá a zöldítési programban kevés lucernát is vetettek. Községi tanácsos, majd 24 évig polgármesterTibort 1996-ban az RMDSZ színeiben községi tanácsossá választották, majd 2000-ben indult a polgármester választáson, amit meg is nyert. Az első mandátum után beiratkozott az Aurel Vlaicu Egyetem közigazgatási karára, a felesége, Mária pedig a közgazdaságira, 2008-ban mindketten oklevelet szereztek. Utána Tibor 24 évig, 6 mandátumon keresztül töltötte be a Simonyifalvát, Vadászt és Bélzerindet is adminisztráló Tőzmiske község polgármesteri tisztségét az RMDSZ színeiben. Tavaly úgy érezte: elég volt a sokfajta elvárásnak való megfelelésből, ezért visszavonult. Közben meghívták az anyaországban kiadott Híres Magyarok Lexikonjába, amiből egy példányt minden évben a parlament archívumában helyeznek el. A megtiszteltetés Tibort nagy elégtétellel tölti el, érzi, hogy értékelik a sokévi közösségi munkáját. Egy több nemzetiségű községben egy magyar embert 6 mandátumon, vagyis 24 éven keresztül polgármesteri tisztséggel megbízni, ritkaságszámba megy. Amint Mária hozzáfűzte, a családdal közösen eldöntötték: 24 évi közösségi szolgálat után a családnak is szenteljen időt. Polgármestersége idején soha nem történt meg, hogy ha hívták valamilyen gond miatt, ne ment volna, és ne foglalkozott volna a bajbajutott vagy szükséget szenvedő embereken. Mária azt is nagyra értékelte, hogy, amikor eldöntötte, hogy leáll, betartotta az ígéretét. Manapság kétlaki életmódot folytatnak, felváltva Simonyifalván és Gyulán laknak, mert a gyermekeik, akik csodálatos unokákkal ajándékozták meg őket Gyulán élnek, de Simonyifalvától sem tudnak megválni. Tibor bevallása szerint mindig tervezi, de Simonyifalvától semmiképpen nem szeretnének elszakadni. Gyulán két napnál többet nem tud maradni, mindig visszakívánkozik Simonyifalvára, hiszen itt érzi magát itthon a rokonai, a barátai, a jó ismerősei között.*E sorok írója is évtizedeken keresztül élvezhette Tibor sokrétű, mindenre figyelő, gondoskodó munkáját, hiszen bármikor, amikor éppen témahiányban „szenvedett”, személyesen megkereste, vagy telefonon hívta Tibort, aki minden alkalommal be tudott számolni egy-egy, a község valamelyik településén kezdeményezett javításról, korszerűsítésről vagy valamilyen tervezett közművelődési programról. Soha nem felejtem el a vadászi romanegyedben Tiborral közösen tett szemlét, amikor a kutyahad acsarkodása közepette meglátogattunk néhány nagycsaládot, amelyeknek a tagjai középkori viszonyok között tengődtek. Tibor szolgálata idején, az EU-csatlakozás jóvoltából is, ezeknek a családoknak az életkörülményei gyökeresen megváltoztak. Közülük sokan manapság Nyugaton vállalnak munkát. Haász Tibornak a Tőzmiske község településein végzett 24 évi közösségépítő munkája nem csupán az infrastruktúra fejlesztésében, hanem az emberek tudatában is maradandó nyomokat hagyott. Hozzászólások Szupercím: HAÁSZ TIBOR és MÁRIA vallomásai Sliderban megjelenés: Ki
