„Nem biztos, hogy Hunyadi János írástudó volt” Pataki Zoltán magdi 2025. 05. 13., k – 12:11 Temes Jelenidő A XXIX. Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat egyik jeles vendége volt dr. Nagy Levente, az ELTE BTK Romanisztikai Intézet, Román Filológiai Tanszékének a vezetője. A nagy érdeklődést kiváltott, Halász Ferenc történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes moderálta pódiumbeszélgetésre 2025. május 10-én, szombaton került sor a Magyar Ház multifunkcionális termében. A XXIX. Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat egyik jeles vendége volt dr. Nagy Levente, az ELTE BTK Romanisztikai Intézet, Román Filológiai Tanszékének a vezetője. A nagy érdeklődést kiváltott, Halász Ferenc történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes moderálta pódiumbeszélgetésre 2025. május 10-én, szombaton került sor a Magyar Ház multifunkcionális termében.A beszélgetés témája – Hunyadi és a Bánság – a Hunyadi János életét bemutató televíziós sorozat kontextusában is aktuális volt, de temesvári szemszögből azért is érdekes, mert a város legrégibb létező műemlék épülete a Hunyadi-kastély. Halász Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a temesvári kastély első változatát Károly Róbert hét év alatt építette fel, amely az 1443 évi földrengésben komoly károkat szenvedett, majd Hunyadi János négy év alatt újjáépítette a maihoz hasonló formában. Ehhez képest a kastélyt már 2007 óta tatarozzák, üresen áll, és csak mostanában nyílott esély a munkálatok befejezésére.Hunyadi János származása dr. Nagy Levente szerint egyértelműen havasalföldi oláh, amiért Hunyadi Oláh Jánosnak is nevezték. Ez a középkorban nem okozott gondot senkinek, csak az XVIII. századi Horea, Cloșca és Crișan vezette parasztfelkelés után vált „kellemetlenné”, amelynek több ezer, javarészt magyar áldozata volt. Az sem biztos, hogy Hunyadi János írástudó volt-e vagy sem, az előadó szerint a korabali Erdélyben nem volt több 150-200 írástudónál és a magyar nemesek közül kevesen tudtak írni-olvasni. A nemesek a harctéren végezték a dolgukat, még a királyok is kivették a részüket a csatából, és ezen a területen Hunyadi János jeleskedett – mondta dr. Nagy Levente. Milyen szerepet játszott Temesvár Hunyadi életében? „Hunyadi János az 1440-es, 50-es években igazából Temesváron tartózkodott leginkább, nem a vajdahunyadi várban – mondta az előadó –, a Hunyadi család 1409-ben kapta meg a hunyadi birtokot, de a várat akkor kapja meg Hunyadi János, amikor szörényi bán és báró lesz 1439-ben. Akkor kezdi építgetni a vajdahunyadi kastélyt, de sokkal többet tartózkodik Temesváron, a nándorfehérvári ütközetre is innen indul el 1456 májusában. Az oklevelek is tanúsítják, hogy sokat tartózkodott Temesváron, mert több oklevelet ad ki innen, mint Hunyadról.” Az is érdekes, hogy a Hunyadi család rokonságba került Karóbahúzó Vlad havasalföldi vajdával, akinek második felesége volt Szilágyi Jusztina, Mátyás király unokatestvére. A Vlad vajdának tulajdonított kegyetlenkedések nagy része – 12 bojár lefejezését leszámítva, ami valóban megtörtént – dr. Nagy Levente szerint a nyugati történetírók koholmánya, mai szóhasználattal „rossz propagandája volt Vladnak”, akinek a lejáratásával valójában Mátyás királyon akartak ütni a nyugatiak. Végül azt is megtudtuk, hogy a Bán Mór regényfolyama alapján forgatott Hunyadi-sorozat eseményei helyenként nem felelnek meg a történelmi tényeknek, de a fontosabb történelmi események, mint pl. a nándorfehérvári csata történésein nem változtattak a filmsorozat készítői. Az izgalmas beszélgetés végén dr. Nagy Levente a jelenlevők kérdéseire válaszolt. Makai Barbara TMNSZ-elnök köszönti a Hunyadi és a Bánság című beszélgetés résztvevőitHalász Ferenc és dr. Nagy Levente, a pódiumbeszélgetés főszereplői(Pataki-fotók) Hozzászólások Szupercím: Hunyadi és a Bánság – pódiumbeszélgetés dr. Nagy Leventével Sliderban megjelenés: Ki
