Luther Márton tételei babu 2025. 11. 10., h – 12:55 Arad Hitélet A reformáció 508 éves elindulását ünnepelve, évszázadok óta egy jelképes cselekedethez kötjük a keresztyén egyház megújításának a kezdetét. Ez pedig dr. Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes, egyetemi tanár, a Wittembergi vártemplom parókus lelkésze 95 tételének a megjelenése, amit 1517. október 31-én bocsátott nyilvánosan vitára. Nem támadja a papi intézményt, nem támadja a keresztény egyház hierarchikus felépítését, nem foglalkozik akkor még azzal, hogy az egyház tanai közül melyek azok, amelyek megújításra szorulnak. A reformáció 508 éves elindulását ünnepelve, évszázadok óta egy jelképes cselekedethez kötjük a keresztyén egyház megújításának a kezdetét. Ez pedig dr. Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes, egyetemi tanár, a Wittembergi vártemplom parókus lelkésze 95 tételének a megjelenése, amit 1517. október 31-én bocsátott nyilvánosan vitára. Nem támadja a papi intézményt, nem támadja a keresztény egyház hierarchikus felépítését, nem foglalkozik akkor még azzal, hogy az egyház tanai közül melyek azok, amelyek megújításra szorulnak. Az Ágoston-rendi szerzetes Luther Márton még minden porcikájával a római egyházban él, elfogadja a pápa főségét, sőt azt mindenben megvédi a búcsúcédula-árusok eljárásával szemben.Döntő esemény volt Luther életében, amikor elküldték Rómába. Beérve a városba megdöbbenve látta, hogy a Szent Péter-templom le van égve és senki sem törődik vele.A pápa a maga fényűző életmódja miatt nagyon eladósodott. Hogy kifizethesse adósságait, felhatalmazta püspökeit arra, hogy áruljanak bűnbocsátó-cédulákat.Ezek árából akarta felépíteni a leégett Szent Péter-templomot is. A püspökök a szerzetesekre bízták a dolgot, az árusítást. Így került Wittenbergbe Tetzel János szerzetes 1517 elején. Nagyon ügyesen megszervezte a cédulák árusítását. Készíttetett egy nagy ládát, amelyen felül nyílás volt a pénz bedobására, oldalára pedig ezt a feliratot festette: „Kinek pénze a ládába koppan, annak lelke a mennyországba toppan.” Ekkor Luther Márton, 1517. október 31-én kiszegezte a Wittenbergi vártemplom kapujára a 95 tételből álló vitairatát, amelyben azt bizonyította, hogy a bűnöket nem a pápa (X. Leo), hanem egyedül Isten bocsátja meg, és nem pénzért, hanem ingyen, Jézus Krisztus kereszthaláláért.Ezután a pápa bíborosi kalapot és sok pénzt kínált fel neki, ha elhallgat, és visszavonja tételeit. Luther erre nem volt hajlandó, végig állhatatos maradt. Meggyőződése volt, hogy a 95 tétel az evangélium tiszta szavát szólaltatta meg. Főbb gondolatai a következők: az egyház ura egyedül Jézus Krisztus. Amikor bűnbánatra hív, azt akarja, hogy a hívő ember egész élete naponkénti bűnbánat legyen (1 tétel). A bűnök bocsánata, a mi üdvösségünk egyedül Jézus Krisztustól függ, amit hit által, ingyen kegyelemből megkapunk. Bátran megfogalmazza, hogy a külsőséggel szemben Isten ajándékai az igazán értékesek. A kereszt jóságához mérten az apostoli búcsú is csak a legkisebb dolog, és káromlást szól az, aki azt mondja, hogy a pápai címerrel ellátott kereszt felér Krisztus Keresztjével (79. tétel).A Megváltó középpontba helyezésével zárja tételeit a jól ismert szentírási idézettel: „Mert más alapot senki sem vethet a meglévőn kívül, aki a Jézus Krisztus”. (1 Kor. 3, 11.)Tételeiben kifejtette, hogy a pápai búcsú intézménye minden kételkedés nélkül létezik, de úgy véli, hogy az imádság, a könyörület az igazi bűnbánat fontosabb (36. és 48. tétel). Éppen ezért tanítani kell a keresztényeket, hogy a „lelki értékekre, s a lelki igazságokra figyeljenek, a külső dolgokra pedig ne fektessenek akkora hangsúlyt.” (62., 65., 55. tétel) A pápa 1520-ban egyházi átokkal sújtotta Luthert. Ekkor összehívta tanítványait, híveit és professzortársai jelenlétében az átokbullát elégette. Ezzel a reformáció elszakadt a pápa egyházától.1521-ben V. Károly német császár birodalmi gyűlést hívott össze Wormsba, és megidézte Luthert. Felszólították, hogy vonja vissza tanításait. Luther bátran felelte: „Amíg a Szentírásból meg nem győznek arról, hogy tévedtem, semmit sem vonok vissza. Itt állok, másként nem tehetek. Isten engem úgy segítsen! „Kimondták rá, hogy eretnek és birodalmi átokkal sújtották. Ez azt jelentette, hogy bárki elfoghatja, megölheti, nem büntetik meg érte. Senki sem nyújthat segítséget, sem szállást, sem élelmet, sem neki sem követőinek.Bölcs Frigyes szász választófejedelem megrendezte Luther elrablását és a wartburgi kastélyba rejtette el Luthert a birodalmi átok következményei elől.Luther majdnem két évig élt Wartburgban, álruhában, mint György lovag. Közben keményen dolgozott: három hónap alatt lefordította az újszövetséget német nyelvre. Ettől fogva 25 éven át végezte tovább az új erőre kapott reformációt Wittembergben. V. Károly újabb birodalmi gyűlést hívott össze Speyerben 1529-ben. Ezen a gyűlésen szigorúan megparancsolta, hogy a reformáció követői engedelmeskedjenek a katolikus püspöknek. Luthernek nyomban beadták tiltakozásukat, latinosan „protestánciót”, amelyben tiltakoztak minden tanítás ellen, amely nincs benne a Bibliában. Ezért kapták a tiltakozó, vagyis „protestáns” nevet.A reformáció lényege: visszatérés a bibliához, ez élet egyedüli forrásához, és élni annak tanítása szerint. Luther a római egyházat akarta megreformálni, megjobbítani, egyszóval visszatéríteni az evangéliumi magatartásra. Külsőségekben Luther nem tudott elszakadni a római egyháztól. Később Kálvin János saját egyéniségének megfelelően, éles logikával rendszerbe foglalta a reformátori tanokat és radikálisabb útra lépett, mint Luther.Komádi Sándor Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki
