Lélekemelő szentmise minden magyarnak Balta János magdi 2025. 08. 21., cs – 16:29 Arad Hitélet Augusztus 20-án, Szent István ünnepén az arad-belvárosi római katolikus templomban 19 órától megtartott szentmisén emlékeztek meg államalapító királyunkra, Szent Istvánra. P. Artur Prenkievicz minorita házfőnök ft. és ns. Király Árpád főesperes-plébános, p. Kalna Zsolt minorita atya és Sándor Balázs kórházlelkész társaságában ismertette nagy királyunk életét. Augusztus 20. a keresztény magyar államalapítás emléknapja, amikor apostoli királyunkra, a Magyar Királyság megteremtőjére, a nemzet legfőbb védőszentjére, István királyra emlékezünk. Szent Istvánnak az Imre herceghez írt intelmeiből, Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből, valamint Szent Máté könyvéből a hívek olvastak fel. Augusztus 20-án, Szent István ünnepén az arad-belvárosi római katolikus templomban 19 órától megtartott szentmisén emlékeztek meg államalapító királyunkra, Szent Istvánra. P. Artur Prenkievicz minorita házfőnök ft. és ns. Király Árpád főesperes-plébános, p. Kalna Zsolt minorita atya és Sándor Balázs kórházlelkész társaságában ismertette nagy királyunk életét. Augusztus 20. a keresztény magyar államalapítás emléknapja, amikor apostoli királyunkra, a Magyar Királyság megteremtőjére, a nemzet legfőbb védőszentjére, István királyra emlékezünk. Szent Istvánnak az Imre herceghez írt intelmeiből, Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből, valamint Szent Máté könyvéből a hívek olvastak fel. Országalapítás és építésP. Kalna Zsolt minorita atya kifejtette: „Szent István hazát, biztonságot akart teremteni a népének, ezért elindította az országalapítást, s ebben a korona nagyon fontos szerepet játszott, hiszen az a királyságnak a jelképe, elismerést jelent a szomszédos uralkodók között. A Jézus fejére helyezett töviskorona nagy fájdalommal járt, és ha ezt átérezzük, tisztábban tudunk gondolkodni. István elrendelte, hogy minden 10 falu építsen egy templomot, ahol az emberek tanúságot tehetnek a hitükről. Ugyanakkor azt is tudta, hogy a nép megélhetéséhez szükség van a mindennapi kenyérre, s ehhez rá kell szokni a gabonatermesztésre. Azt is tudni kell, hogy az ország területén különböző nemzetiségek éltek, akik különböző nyelvi és vallási közösségekhez tartoztak. Meg kellett tanulni együtt élni békességben. István tudta, hogy az együttéléshez engedményekre van szükség, a sokszínűségben a közöst kereste. Nekünk az a feladatunk, hogy Szent István örökségében megerősödve, a különböző vallású magyarok is együtt építsük a jövőnket” – értelmezhető p. Kalna Zsolt minorita atya ünnepi prédikációja. A könyörgést Kiss Anna és Fekete Károly olvasta fel, s annak mondataira a hívek kórusban válaszoltak: kérünk téged hallgass meg minket! A hívek együtt imádkoztak az államalapító szent királyunk közbenjárásáért Istenhez, népünk megmaradásáért. A megemlékező szentmise nemzeti imánk közös megszólaltatásával zárult. A szentmisén nemcsak római katolikus, hanem más felekezetek hívei, köztük az arad-belvárosi baptista gyülekezet számos híve, Szabó Sándor lelkipásztor vezetésével is ott volt. A szentmise végén a lelkészek ahhoz a festményhez járultak, ahol Szent István a koronáját, a népét és az országát a magyarok nagyasszonya, Szűz Mária oltalmába ajánlja. Ott együtt imádkoztak, áldást kértek. A szentmise végén p. Artur Prenkievicz minorita házfőnök megköszönte a lelkészeknek és a városi elöljáróknak a részvételt, majd megszentelték, megáldották az új kenyeret. Az oltárnál p. Artur Prenkievicz minorita házfőnök, ft. és ns. Király Árpád főesperes-plébános, p. Kalna Zsolt minorita atya és Sándor Balázs kórházlelkészA hívek nagy számban vettek részt a szentmisénA lekészek a festménynél, amelyen Szent István a Szűzanya oltalmába ajánlja népét és országát Hozzászólások Szupercím: Szent Istvánra tisztelete Arad-belvárosban Sliderban megjelenés: Ki
