Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján Pataki Zoltán babu 2026. 01. 12., h – 15:28 Temes Kultúra A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként, és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát. Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként, és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát. Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját. A Svéd Akadémia indoklása szerint Krasznahorkai László „a lenyűgöző és látnoki műveiért” kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat; szövegei „az apokaliptikus terror közepette is megerősítik a művészet erejét”.Krasznahorkai stiláris és gondolati intenzitása azt kéri, hogy az olvasó ne csupán kövesse a cselekményt, hanem engedje, hogy a történet beszippantsa, atmoszférája átitassa. Ezt a sodrást a Sátántangó különös következetességgel hozza: egy elhagyott gazdaság, egy tanyavilág, ahol az emberek folyamatos esőzésben, sárba ragadva élnek, várva valamire – vagy talán már nem is várnak, nem is remélnek. A regény fokozatosan válik a kilátástalanság, a reménytelenség meditációjává. A sátántangó rituálé is, egy körkörös mozgás, visszatérés, helyben toporgás, ez a ciklikusság pedig az olvasót is az apokaliptikus világkép részesévé teszi.A regény kulturális hatása összművészeti referenciává vált: filmadaptációja, amelyet Tarr Béla, a 2026. január 6-án elhunyt világhírű filmrendező jegyez, a magyar és az európai filmművészet egyik meghatározó alkotásává vált, és ez ma már egy lezárt életmű felől is értelmezhető. Az est művészei január 22-én 18.00 órától, a Florimund Mercy utcai Cărturești Mercy könyvesbolt kávézójában a szöveg új olvasatát kínálják, mégpedig a művészeti ágak közötti párbeszéd formájában. A társulat színészei – Grgić Nikoletta, Lajter Márkó-Ernesztó és Tóth Dániel – részleteket olvasnak fel a Sátántangó című regényből, miközben Krasznahorkai szövege – Găurean Cristina grafikus helyben készülő szénrajzai és Cári Tibor zeneszerző improvizációja révén – más művészetek kifejezési formáival is kiegészül.Az esemény a konTEXT programsorozat része, olyan találkozási tér, ahol a különböző művészeti nyelvek új összefüggéseket hoznak létre. A szöveg román nyelven, felirat formájában is követhető lesz. A részvétel ingyenes, de a férőhelyek száma korlátozott. A szervezés megkönnyítéséhez a szervezők kérik, hogy az érdeklődők jelezzék részvételi szándékukat az alábbi elérhetőségen: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfuRFYyxnfa6UH_XEg6klUJ7CcsqP6u-7od6mNtETOVh8SRg/viewform?fbzx=-4642876927453395551 Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki
