Keleti Ágnes Hollai Hehs Ottó babu 2025. 01. 07., k – 15:58 Sport A magyar sport egyik legkiválóbb képviselője, Keleti Ágnes ez év január 3-án, pár nappal 104. születésnapja előtt elhunyt. Egész Magyarország, de az egész sportvilág gyászolja. 2004-ben megjelent könyvemben Szent Istvántól Polgár Juditig (A magyar szellem 101 kiválósága) így írtam Róla. (1921–1925)A magyar sport egyik legkiválóbb képviselője, Keleti Ágnes ez év január 3-án, pár nappal 104. születésnapja előtt elhunyt. Egész Magyarország, de az egész sportvilág gyászolja. 2004-ben megjelent könyvemben Szent Istvántól Polgár Juditig (A magyar szellem 101 kiválósága) így írtam Róla. Akkor még, csak 83 éves volt. A dedikált könyvet Tel-Avivban, egy régi aradi sportbarát adta át a még nagyszerűen mozgó tornászcsodának. A magyar tornászok első sikeres szereplése 1912-ben kezdődik, amikor a stockholmi V. olimpiai játékokon a torna csapatversenyben a férfiak ezüstérmet szereztek. A világháború miatt az 1916-os, Berlinre tervezett olimpia elmaradt, 1920-ban Antwerpenben nem voltunk jelen, mert az I. világháború vesztes nemzeteit nem engedték versenyezni. 1932-ben Los-Angelesben feltűnt egy csodatornász, Pele István, aki mindjárt két arany- és két ezüstéremmel a legeredményesebb magyar sportoló lett e világversenyen. Az 1936-os berlini olimpián szerepel először a magyar olimpiai csapat igazán sikeresen, tíz aranyéremmel, az országok nem hivatalos ranglistáján a harmadik helyet kapja s ugyanitt már tornászlányaink is jól szerepelnek, bronzérem a jutalmuk. A háború utáni versenyekben tornászaink lassan az élvonalba küzdik magukat, Londonban, 1948-ban egy férfi tornász, Pataki Ferenc szerez aranyat, női tornászcsapatunk ezüstérmes és a férfi csapat bronzérmet kap. A számunkra annyira sikeres, Helsinkiben rendezett olimpián, 1952-ben már tündökölnek a magyar lányok, az egyéniben két hölgy, Korondi Margit és Keleti Ágnes szereznek aranyérmet, a női összetett csapat ezüstérmes és a női kéziszer csapat pedig bronzérmes. Korondi azonkívül egyéniben még három bronzot, Keleti Ágnes pedig egy egyéni bronzot is hozott haza.Keleti Ágnes 1921-ben született, Budapesten, zsidó származású, amit azért hangsúlyozok ki, mert emiatt karrierje csak későn indulhatott el. 1938-ban 17 éves, és már olyan jól szerepel, hogy a magyar női tornász válogatott keretében a helye. A torna akkoriban még nem kezdődött „óvodás” korban, mint manapság, amikor az olimpiai érmeket 13-15 éves leánykák között osztogatják. Akkor még, ebből a szempontból normálisan gondolkoztak, és csak a már teljesen fejlett, érett hölgyeket engedték versenyre. Keleti 17 évesen tulajdonképpen még túl fiatalnak számított (ma már ez öreg kor a női tornában), de valószínű, hogy „származása” is közbejátszott, hogy csak a keretbe és nem a csapatba választották be. A háborús éveket, úgy tudni, hamis papírokkal vészelte túl, és a felszabadulás után a zuglói Postás sportegyesületnél kezdett rendszeresen tornászni. 1945–49 között több mint 20 bajnoki címet szerzett, és az egyesület még ma is büszkén gondol vissza a világhírű tornásznőre. A „szocializmus” éveiben végig az élvonalban volt, és ha mai szemmel és tapasztalatokkal visszagondolunk, szinte csodának számít, hogy az 1952-es sikert, egy arany-, egy ezüst- és két bronzérmet egy 31 (!) éves tornászhölgy szerzi. Rá négy évre, 1956-ban már 35 éves és még mindig a legjobb.Az ötvenhatos olimpia a magyar történelem egyik legszomorúbb évében zajlott le. A szuezi válság, de nem utolsósorban az oroszok bevonulása a forradalmi Magyarországra kiélezték a nemzetközi helyzetet, megkérdőjelezve a játékok megrendezését. A nemzetközi Olimpiai Bizottság a háborús állapot miatt komolyan gondolta a játékok elhalasztását. Végül is a nemzetközi vélemény hatására és a feszültségek valamelyes enyhülésének köszönhetően, megrendezték a versenyeket. Nekünk, magyaroknak megadatott az elégtétel, hogy az ausztrál közönség, ha nem a sajátjainak, akkor a magyar sportolóknak szorított és mindenütt rokonszenvtüntetés kísérte a magyarok megjelenését. Keleti Ágnes valószínű már az induláskor tudta, hogy nem tér vissza Magyarországra, és talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy olyan fantasztikusan tudott küzdeni. Három egyéni arannyal és a csapatával szerzett első hellyel, négy aranyérem birtokában hagyta el Ausztráliát és ehhez még két ezüstérmet is szerzett. Sok magyar sportoló maradt akkor külföldön, legtöbbjük tiltakozásul a romboló rendszer ellen, mely azokban a napokban már elkezdte üldözni a fiatal forradalmárokat. Keleti előbb Németországba, onnan hamarosan Izraelbe ment, és ott rögtön dolgozni kezdett. Az izraeli tornasportot valójában ő szervezte meg, és hosszú-hosszú évekig volt a válogatott vezetője.Keleti Ágnes még a régi, egészséges tornásznemzedék tagja, aki mint igazi szakértője ennek a sportágnak, többször is nyilatkozta, hogy sem az akrobatikus elemek bevezetését a tornába, de még kevésbé a fiatal, fejletlen lányok korai „befogását” nem helyesli. Egy katasztrófa, hogy serdülő lányokat, 4-5 évesen, szüleik a tornaszerekre kényszerítenek. Növési zavarok és súlyos hátgerinc-problémák a következmények. Ez Keleti Ágnes véleménye, aki 35 évesen lett olimpiai bajnok és aki, 80. évét betöltve, még mindig frissen látogatott Magyarországra, szülőhazájába, hogy barátait viszontlássa. A torna „nagyasszonya” azóta Amerikába költözött és valószínűleg megjelentette tervezett életrajzi írását, melynek a címe; Egy olimpiai bajnok három élete. Keleti Ágnes ebben életének három, igen különböző periódusára gondol, a háború előtti korszakra, gyermekkorára, amikor származása még szégyenbélyeg volt, a kommunizmus álszent és harcos éveire és végül 1956-tól a szabad, de idegenben eltöltött évekre.(Fotó: https://commons.wikimedia.org/) Hozzászólások Szupercím: (1921–1925) Sliderban megjelenés: Ki
