Jazzkívánságműsor élőben Takáts D. Ágnes magdi 2025. 05. 16., p – 10:00 Kultúra Friss lemezzel és új taggal indult Erdélybe a Sárik Péter Trió. A magyarországi jazzformáció májusban elkezdte tízállomásos turnéját Partiumban és Erdélyben, ahol ezúttal nemzetközi slágerekből készült jazzátirataikat hallhatja a közönség. A dalokat Szőke Nikoletta tolmácsolja, aki hosszú ideje a trió partnere a külföldi pop- és rockslágereket feldolgozó műsorokban. A mostani koncertsorozat különlegessége, hogy a közönség először láthatja a zenekar új basszusgitárosát, Péter Tamást is. Friss lemezzel és új taggal indult Erdélybe a Sárik Péter Trió. A magyarországi jazzformáció májusban elkezdte tízállomásos turnéját Partiumban és Erdélyben, ahol ezúttal nemzetközi slágerekből készült jazzátirataikat hallhatja a közönség. A dalokat Szőke Nikoletta tolmácsolja, aki hosszú ideje a trió partnere a külföldi pop- és rockslágereket feldolgozó műsorokban. A mostani koncertsorozat különlegessége, hogy a közönség először láthatja a zenekar új basszusgitárosát, Péter Tamást is.A Jazzkívánságműsor című sorozat legutóbbi albuma 2024 novemberében jelent meg. Míg az elmúlt évek magyar nyelvű kiadásain Falusi Mariann énekelt, a nemzetközi válogatásban továbbra is Szőke Nikoletta hangja hallható. Az aradi közönség május 24-én találkozhat a trióval, akik az Arta mozi nyári kertjében, a Jazzar színpadán adnak koncertet.Sárik Péterrel már a turné kezdete után, gyakorlatilag két fellépés között tudtuk megejteni az interjút. – A Jazzkívánságműsor már önálló márkává vált a Trió életében. Mit lehet elárulni a mostani turné zenei anyagáról, milyen újdonságokra számíthat a közönség?– Valójában régiségekre számíthat az, aki eljön a koncertünkre, hisz leginkább a ’80-as, ’90-es, és 2000-es évek első évtizedeinek legnagyobb slágereit játsszuk majd. Phil Collins, Kylie Minogue, Adele, a Depeche Mode, Gloria Estefan és a Jamiroquai is ott van a névsorban, de pár dal erejéig még régebbre is visszanyúlunk, lesz majd ABBA, Beatles, James Brown és The Temptations sláger is. Egy vérbeli jazzes retro-koncertre számíthat a közönség. Persze, lesznek újdonságok is, elsősorban maga a Jazzkívánságműsor 3. CD, amely tavaly télen jelent meg, és amelynek a dalaiból most játszani fogunk. A Trió is megújult, májustól új basszerosunk van.– Méghozzá Péter Tamás basszusgitáros, aki most mutatkozik majd be az itteni közönségnek. Hogyan találtatok egymásra, és milyen új energiákat hozott a zenekarba, illetve mennyi idő kellett, mire megszületett a közös zenei nyelv?– Nem volt könnyű az előző bőgősünk utódját megtalálni, de most már teljes nyugalommal mondhatom, hogy sikerült. Kicsit olyan, mintha az ÉG küldte volna hozzánk Tomit. Mind emberileg, mind szakmailag nagyon rendben van, és azt is tudta vállalni, hogy elsőbbséget ad a Triónak az életében. Tartottunk egy meghallgatást, ahol az első hangok után éreztük, hogy egy húron pendülünk. Egy ilyen első zenésztalálkozás kicsit olyan, mint amikor egy férfi és egy nő először egymásra néz: pillanatok alatt eldől, hogy van-e esély a folytatásra.Aztán a próbákon és az eddigi egy közös koncerten is minden tökéletesen működött így alig várjuk, hogy a Szőke Nikivel közös formációban is bemutatkozzon.– Szőke Nikoletta már fellépett Aradon is a Sárik Péter Trióval. Csodálatos hangjával és kisugárzásával lenyűgözte a közönséget. Ő viszont nem most csatlakozott a trióhoz.– Nikivel már nyolc éve játszunk együtt, azóta énekli a Jazzkívánságműsor programot, és most végre vele is elkészíthettük az első közös lemezünket.Fantasztikus énekesnő, akinek tehetségére hamar felfigyelt a világ, 2005-ben megnyerte a Montreux-i Nemzetközi Jazz Énekversenyt, ami a világ talán legfontosabb ilyen megmérettetése, ráadásul a közönségdíjat is elhozta.Rendkívül sokoldalú művész, a jazz mellett a popzenében is otthon van és saját dalokat is ír. Nemcsak a közönséget nyűgözi le minden koncerten, de minket is.– Koncertjeiteken szinte tapintható az energia. A közönség ritkán marad mozdulatlan: a lendület, az improvizáció szabadsága és a zene hatására áramló öröm valósággal bizsergeti a hallgatót. Egy-egy ilyen alkalom úgy hat, mintha minden ott, abban a pillanatban születne. Milyen szerepe van a próbáknak nálatok? Inkább sokat próbálós vagy színpadon kísérletezős zenekar vagytok?– Érdekes kettősség van ebben a dologban. Az ugye köztudott, hogy a jazzben nagyon sok az improvizáció, a rögtönzés, szinte soha nem játszunk egy dalt pontosan ugyanúgy, mint egy előző koncerten. Ez a műfaj sajátja, attól tud ez a stílus annyira rugalmas és élő maradni, hogy folyamatosan változik, és alkalmazkodik a pillanatnyi helyzethez és körülményekhez. Viszont az is igaz, hogy a dalok témáit legtöbbször hangról hangra megtanuljuk, ami például a Bartók-programunkban nagyon szigorúan így van, de a Jazzkívánságműsorban is komoly hangszerelést kapnak a slágerek, ahol bizony sok dolog előre meg van írva. Itt nincs mese, el kell tudni játszani azt, ami a kottában van, de ahhoz is nagyon komoly felkészültség kell, hogy bármelyik dalban felszabadultan tudj improvizálni vagy kísérletezni. Szóval a munkafolyamat úgy zajlik, hogy először mindannyian otthon egyedül megtanuljuk a saját szólamunkat, hogy ne húzzuk egymás idejét, majd próbálunk, amennyit kell. Ha sokat kell, akkor sokat. A színpadon akkor tudod magad igazán elengedni, ha tökéletesen felkészültél és így biztonságban érzed magad.– S ha már improvizáció: te mit keresel egy improvizációban? Meglepetést, érzelmet, játékot?– Elsősorban érzelmet, nekem a zene az érzelmek előhívásáról, átadásáról, közvetítéséről szól. A hangszeres zenében, ahol nincs szöveg, olyan mélységek és magasságok is kifejezhetők, amikhez a szavak már kevesek, vagy épp akadályozzák a kifejezést. Az improvizációban meg szinte semmilyen korlátozó dolog nincs, az ember szabadon repülhet, és tényleg azt játszhatom, ami az eszembe jut. Így a pillanat erejével valóban óriási energiák szabadulhatnak fel, a rengeteg nevetés, közös éneklés mellett sokszor sír is a közönség a koncertjeinken, mert megérinti az emberek szívét a muzsika. A játék is ugyanannyira fontos nekem, ezért is nem szoktam szóló fellépést vállalni.Nekem szükségem van a többiekre, arra a JÁTÉKRA, amely a színpadon folyamatosan történik közöttünk.– Hogyan látod, a jazz műfaja mennyire tud kapcsolódni ma a fiatalokhoz? Milyen a fiatal közönség visszajelzése – ha van?– Az igazi feladat beügyeskedni őket a koncertre. Ha már ott vannak, akkor minden oké, hisz a fiatalok nyitottak, érdeklődőek, és ha mi elég érdekesek vagyunk, ha elég jól csináljuk a dolgunkat, ők ezt szeretni fogják. És szeretni szokták. Kínában az egyik Bartók-koncerten volt egy csomó huszonéves, akik egyszer csak felugrottak, és táncolni kezdtek a zenére, Oroszországban a koncertek után mindenki közös fotót és aláírást akar, és sok helyen úgy vártak ránk a fiatalok, mintha épp egy menő tinizenekar volnánk. Nemrég az M5 kulturális csatorna felkérésére Tóth Vera énekesnővel és Sipos Szilvi szerkesztő-műsorvezetővel rendhagyó énekórát tartottunk általános iskolásoknak, ahol a jazzről és az improvizációról meséltünk és persze közösen énekeltünk, tapsoltunk, játszottunk. Fantasztikus volt látni és érezni a fiatalok lelkesedését és nyitottságát, semmi gond nincs velük, csak ügyesen kell őket bevezetni ebbe a csodás műfajba. Hozzászólások Szupercím: Interjú Sárik Péter dzsesszzongoraművésszel Sliderban megjelenés: Ki
