Épített örökségünk a Temesközben Pataki Zoltán babu 2025. 09. 30., k – 17:01 Temes Kultúra A temesvári Projektközpontban a 10. Temesvári Magyar Napok keretében került sor az Épített örökségünk a Temesközben című kötet bemutatójára. A Bánsági Magyar Értékekért Egyesület gondozásában 2024-ben megjelent könyvet Halász Ferenc történelemtanár, Temes megyei helyettes főtanfelügyelő és dr. Bodó Barna, a kötet szerkesztője mutatták be a hallgatóságnak. A temesvári Projektközpontban a 10. Temesvári Magyar Napok keretében került sor az Épített örökségünk a Temesközben című kötet bemutatójára. A Bánsági Magyar Értékekért Egyesület gondozásában 2024-ben megjelent könyvet Halász Ferenc történelemtanár, Temes megyei helyettes főtanfelügyelő és dr. Bodó Barna, a kötet szerkesztője mutatták be a hallgatóságnak. A könyvnek 2024-ben már volt egy „házi bemutatója” a temesvári Magyar Házban, amely nem kapott nagy nyilvánosságot, ezért dr. Bodó Barna szerkesztő javaslatára a Temesvári Magyar Napok rendezvénysorozat keretében is bemutatták a nagyközönségnek. Halász Ferenc a bevezetőben ismertette a 2022-ben bejegyzett Bánsági Magyar Értékekért Egyesület tevékenységét, amely a régió magyar értékeinek felkutatását és megőrzését tűzte ki céljául. „A szórványlét emeli ezeknek az értékeknek a jelentőségét, hiszen annak bizonyítékai, hogy a bánsági magyarság maradandó értékeket alkotott, és ezekre az értékekre akarják felhívni a közvélemény figyelmét a kötet szerzői” – mondta Halász Ferenc, aki méltatta a több mint 200 oldalas, keménykötésű, színes fotókkal bőven illusztrált kötet minőségi kivitelezését. Ez a Bánsági Magyar Értékekért Egyesület kiadásában megjelentetett második könyv, az első 2023-ban látott napvilágot Köztéri szobrok Temesváron címmel.Halász Ferenc a tőle megszokott alapossággal ismertette a kötetben található, kilenc szerző és egy szerzőpáros által megírt 18 dolgozat tartalmát, amelyek épített örökségünkhöz tartozó iskolaépületek, ipari műemlékek, nemesi kúriák, a bázosi arborétum vagy éppen jeles elődeink síremlékeinek történetét, eredeti és jelenlegi állapotát mutatják be az olvasónak. A könyvben öt dolgozat szerzője Szekernyés János helytörténész, további öt szerző két-két dolgozatot szignál, három szerző egy-egy tanulmánnyal jelentkezik. A könyvben bemutatott magyar értékek a XIX. század végén, a XX. század elején születtek, amikor Temesvár szédületes iramban fejlődött, Budapest után Magyarország második legnagyobb városává nőtte ki magát, és ipari jelentősége nyomán méltán emlegették a „magyar Manchesterként” – mondta Halász Ferenc, kiemelve hogy a könyvben megtalálható dolgozatok román kivonatai is benne vannak a kötetben, a magyar nyelvet nem ismerő érdeklődők számára. A könyv nemcsak figyelemfelkeltő szándékkal született, hanem épített örökségünk egy részével kapcsolatban vészharangokat is kongat – mint Vukovics Sebő berekszói mauzóleuma, a Csávossy család papdi mauzóleuma vagy a Székely László tervezte temesvári közvágóhíd. Halász Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy egy történész számára is abszolút újdonságokat tartalmaz Daniela Tănase és Kopeczny Zsuzsanna tanulmánya, amely az egresi ciszterci monostor helyszínén már több mint egy évtizede zajló régészeti feltárásokról, a magyar királysírok felkutatásáról számol be tudományos igényességgel.Arra a kérdésre, hogy lesz-e folytatása az Épített örökségünk a Temesközben kötetnek, dr. Bodó Barna elmondta, hogy a Bánsági Magyar Értékekért Egyesület tagsága idén elvállalta a Mindenki Kalendáriuma évkönyv kiadását, amely többségben eddig is helytörténeti jellegű dolgozatokat közölt, más kiadvány megjelentetésében egyelőre nem gondolkodnak. Hozzászólások Szupercím: Könyvbemutató a temesvári Projektközpontban Sliderban megjelenés: Ki
