Csak a fénnyel babu 2024. 05. 28., k – 16:54 Arad Kultúra Ilyen sem volt még, hogy négy írást utasítsak vissza ugyanattól a szerzőtől, csak ennél a lapszámnál. Micsoda szerkesztő az ilyen, kérdezhetik joggal. Ha így folytatja, szerző nélkül marad. Főleg, hogy az írásokban csak egyetlen dolgot lehetett kifogásolni: a kiábrándultságot. Ilyen sem volt még, hogy négy írást utasítsak vissza ugyanattól a szerzőtől, csak ennél a lapszámnál. Micsoda szerkesztő az ilyen, kérdezhetik joggal. Ha így folytatja, szerző nélkül marad. Főleg, hogy az írásokban csak egyetlen dolgot lehetett kifogásolni: a kiábrándultságot. A mi kis nyelvünk a berkeinken belül burjánzó nyelv- és identitásgyalázókat bírálta. Az Atomháborodottak a szerző aktuálpolitikai kiábrándulásának adott hangot, a Margó azt taglalta, milyen körülmények közt lehet jó kulturális szemlét szerkeszteni a szórványban (és milyenben nem), az Itt a vége egy magyar könyvesbolt halálát gyászolta joggal, mert év elején mégiscsak bezárt a Tulipán utódja, a Souvenir könyv- és ajándékbolt a Templom utcában, és egy szellemi térrel kevesebbek lettünk. A szerkesztőt csak az mentesíti, hogy önmaga írásait utasította vissza, nem is megalapozatlanul. Annyi a ború körülöttünk, hogy szinte kötelességünk ráhangolódni a fényre. Életösztön kontra halálösztön.Az írás akkor jó együttlét önmagammal, ha nem aggodalomforrás és nem feszülök rá. Van, akinek ez zsigeri tudás, van, akinek csak elvi. Küzdelmes az átjárásom az áldásosba. Okát már értem, nyitját keresgélem. Sorsépítő, hogy néhány olyan embert küldött felém az élet, akik egyértelmű könnyedséggel élnek tehetségükkel. Két Imolka, egy Kiskati. Játszanak. Nem fentről írnak, nem is lentről: élnek vele – vele élnek, mint más a lélegzettel. Nemrég olyan emberekkel is találkoztam, akik nem tudják magukról, hogy remek mesemondók. Nem is mesét mondanak – 80 éves régmúltat idéznek a tegnap részletességével. A személyes találkozásra ráépül a közösségi kulturális találkozás hatványozott élménye. Legfrissebb Kézdi Imola Shirley Valentine-ja. A Kamaraszínház terme szuper-szuper teltházas, a nézőtéren feltűnően sok az életközép körüli férfi és nő, a nők az első jelenettől azonosulnak a házi kiszolgáló negyvenes nő megaláztatásaival, keserűségével, félelmével, vágyaival és lázadásával. A színésznő könnyed átlépése a karakterek között, a szöveg okkal hétköznapi keresetlensége és frappáns élce felpörgeti a cselekményt. Porogi Dorka rendező nőies finomsággal vetíti rá a vágyat a komor valóságra: Shirley homokon tálal nap mint nap, mintha álmai tengerpartján. A muszájfőzés záró gondolatával Willy Russell, a drámaíró is – meglep, hogy férfi – összeborítja a megtörténtet az elképzelttel, és elbizonytalanítja a nézőt: vajon sikerült Shirleynek kilépnie a mókuskerékből, tényleg tenger vagy csak tengernyi képzelet?Vendégírók Aradon. Vendégkönyvek Aradon. Arad könyvvendégei. Őseim földjén Kálnoky Boris. Újságírói egyszerűséggel és kérlelhetetlen pontossággal impozáns irodalmi családfakutatást ír. Nemesi családregény vagy gyökerekig visszakereső önéletírás? Családon belüli önazonosságkeresés? Muszáj felcímkézni a több évszázados hosszútávfutást? Vele szemben a másik szerző, az öreg Gorbacsov barátja, Zolcer János megmaradt újságírónak. Egy-egy kérkedő mondatát kétkedés fogadja, de összességében közösségi, középosztálybeli kíváncsiságot olt a megannyi, megosztott és megosztó politikai kulisszatitok. A Búsuló Arad kiállítását az egykor éppen a közösségi összefogásért alapított Kölcsey Egyesület kezdeményezte. A Honvéd-emlékmű, melyet 1896-ban Aradi Zsigmond készített és a hatóságok az 1920-as években lebontottak, 100 év után újra látható. Ezúttal a múzeumban. Ugyancsak kollektív kulturális élmény volt a Maksay Ágnes és T. Szabó Levente által jegyzett Petőfi Erdélyben című dokumentumfilm, mely aradi bemutatását a Mathias Corvinus Collegium szervezte. A közönségtalálkozót Nagy Anikó magyartanár lényegre tapintó kérdései és a filmkészítők szakmai műhelytitkokat feltáró válaszai tették feszessé. Ami a filmvásznon egy pillanatig felbukkant, Arany Szalontája, hamarosan életem részévé vált, ha csak egy délutánra is, hisz a magyar költészet napját éppen itt ünnepeltük, az Arany János Emlékmúzeumban Fehér Imola verseivel. A szerelmes versek fonákjaként a szatmári költő megírta a nemszerelmes verseket már-már műfajt teremtő válóverseivel, melyek visszatérően hoztam-sorokkal kezdődnek: Szatmárról, Budapestről, Párizsból – hoztam, miközben vitt a múló szerelem. Az Arany-úton Szalontára verset hozz, újabb hoztam-verset, kértem. Hozott, hoztam, hoztunk. Játékosainkat a múzeum emlékkönyvébe jegyezte.Erről és sok másról olvashatnak a Szövétnek tavaszi lapszámában, melyet olvasóink és szerzőink egyházaknál, terjesztőinknél és a Jelen Könyvesboltban vehetnek kézbe. A Jelen Könyvesbolt nyitvatartása: hétfő, szerda: 10.00–13.00; kedd: 12.00–16.00; csütörtök: 13.00–17.00; péntek:10.00–16.00; tel.: 0744-541-127. Hozzászólások Szupercím: Vajda Anna Noémi Sliderban megjelenés: Ki
