„Azért vagyunk, hogy segítsünk” A. Odette babu 2024. 03. 21., cs – 17:13 Arad Jelenidő Az RMDSZ-nek 2020-ban a helyhatósági választásokat követően sikerült visszaszereznie egy 2016-ban elvesztett tanácsosi helyet az erdőhegy-kisjenői önkormányzati képviselőtestületében, s Bíró Zoltán személyében a helyi közösség akár a magyar alpolgármesterhez is fordulhat ügyes-bajos gondjaival, amelyekben az alpolgármester nagy örömmel segít. Az RMDSZ-nek 2020-ban a helyhatósági választásokat követően sikerült visszaszereznie egy 2016-ban elvesztett tanácsosi helyet az erdőhegy-kisjenői önkormányzati képviselőtestületében, s Bíró Zoltán személyében a helyi közösség akár a magyar alpolgármesterhez is fordulhat ügyes-bajos gondjaival, amelyekben az alpolgármester nagy örömmel segít.„Az volt számomra az első nagy elégtétel, amikor magyar emberek kezdtek felkeresni. Sokszor szégyellték elmondani, zavarni engem a gondjaikkal, de azért vagyok itt, azért választottak meg, hogy bármiben, ami az adott ember számára nehézséget jelent segíthessek. Most már bizalommal fordulnak hozzám, mert látják, hogy nem hiába vagyok itt, meg tudunk oldani különböző dolgokat” – mondta Bíró Zoltán alpolgármester egy vele zajlott beszélgetés során, amelyen azokat az eredményeket vettük számba, amelyek a helyi közösséget, főként a magyar közösséget érintik. „Mi 2020-ban nyertük meg a választásokat úgy, hogy visszaszereztük az elvesztett tanácsosi helyünket, így lett kettő, és a régi polgármestert megbuktattuk annak reményében, hogy ezért az RMDSZ állíthat egy alpolgármester-jelöltet. Ez így is lett. 2020 őszén megválasztottak, és az első év arról szólt, hogy elfogadjanak engem, mint alpolgármestert. Nem lehet ajtóstól a házba rontani, ugyanis egy 15 fős helyi tanácsból ketten vagyunk magyarok, abból az egyik alpolgármester, amit le kellett gyűrni a kollégák torkán. Aztán elindultak a közös projektek, Chereji Ioan Flavius polgármester teljesen nyitott volt, és támogatott minden olyan tervezet megvalósításában, ami a közösségnek, azon belül a magyarságnak hasznos. Évek óta görgettük magunk előtt az erdőhegyi iskola új szárnyában – a régi épülethez ragasztott épületben – a tető javítását. Az nagyon rossz állapotban volt, beázott, és így egészségtelen körülmények között tanultak a gyerekek. Az első közös beruházás az új épület tetőszerkezetének a felújítása volt. Ebből láttam, hogy talán most jött el a mi időnk, és addig kell ütnünk a vasat, amíg meleg. Az erdőhegyi iskola teljes külső felújítását júniusban kezdik el, ezt önerőből fizetjük 350 000 lej értékben. A következő nagy megvalósításunk az erdőhegyi óvoda megvásárlása volt, ugyanis az óvodának csak a fele volt a városé, a másik fele egy Németországba, vagy Ausztriába kitelepült, vagy lehet, hogy annakidején kiűzött család volt, akik most hajlandóságot mutattak arra, hogy eladják a fél részt. Erre a volt vezetőség részéről nem volt hajlandóság eddig, de ameddig nem voltunk teljes jogú tulajdonosok, nem tudtunk felújítani szinte semmit. Most már a város teljes jogú tulajdonosa az erdőhegyi magyar óvodának, le is tettünk egy pályázatot az épület külső szigetelésére, ez licitáció alatt áll, az épület belsejét is felújítottuk, illetve az óvoda kültéri bútorzatát is lecseréljük, ez utóbbira 30 000 lej áll rendelkezésünkre. Az épület külső részének felújítására, több mint egymillió lejt nyertünk, továbbá pályáztunk a PNRR-n keresztül iskolai felszerelések beszerzésére is” – mondta az alpolgármester.A magyar óvodánál Hencz Annamária óvónőt kerestük fel, aki részletesebben kifejtette milyen átalakítások történtek.„Az óvodában két csoport van összesen 82 gyerekkel, ezek fele-fele arányban két csoportba vannak osztva. Van délutáni program is, ez szintén nagy segítség lehet a szülőknek, és tavaly ősszel 12 gyerek ment előkészítőbe. Az óvodában új bútorzatot kaptunk, új ebédlő lett építve, aminek könnyebb megközelítésére egy összekötő folyosót is kialakítottak. Azelőtt, ahhoz hogy átmenjünk az ebédlőbe ki kellett mennünk az utcára, most az iskola területén biztosított a gond nélküli áthaladás. A helyi önkormányzat rendszeresen gondoskodik az óvoda karbantartásáról, legyen az egy egyszerű fűnyírás, vagy az udvaron lévő hinták és más játékok javítása. A polgármesteri hivatal és egy helyi vállalat, a Cromberg & Schubert cég segítségével laptopokat és más elektronikai eszközöket kaptunk, és összességében bármivel keressük fel a helyi önkormányzatot, mindig segítenek. Tavalyelőtt karácsonykor például a mikrobuszra volt szükség és szintén tavalyelőtt tanévkezdés előtt a helyi önkormányzat kimeszeltette az egész épületet kívülről, belülről, és kijavították a vakolat problémás részeit. Mi úgy látjuk, hogy amióta változott a vezetés, minden megváltozott. Rengeteg támogatást kapunk a helyi önkormányzattól” – mondta az óvónő. „Az iskolának nemrég lett befejezve a teljes belső felújítása. Maga az épület a ’70-es évek elején lett építve, de nem emlékszem rá, hogy ilyen átfogó belső tatarozást végeztek volna. Jobban mondva végeztek, de bár ne csinálták volna. Most egy nagyon nagy felújítás fejeződött be, nagyon sok pénzért, de így teljesen rendben van az épület. Az óvoda mindig kapacitásán felül működik. Mind az óvodában, mind az iskolában jó pedagógusok dolgoznak. Sok román nyelvű gyereket visznek a magyar óvodába, részben azért is, mert nyújtott programmal dolgoznak, de azért is, mert nagyon komolyan veszik a hivatásukat a magyar óvónők. A gond az, hogy óvoda után sokan lemorzsolódnak. Ezt én soha nem szerettem hallani sem, és nem is értek egyet azzal, hogy a gyerek jobban érvényesül, ha román iskolába jár. Ez nem igaz. Kapásból felsorolok tíz gyereket, akik magyar iskolába jártak, és olyan pályát futottak be, hogy le a kalappal. De akár említhetném magamat is, mert én is itt végeztem Erdőhegyen, és mégis feltornáztam magam, de azért a román nyelvet tudni kell. Úgyhogy magyar gyerek lenne, de vagy ide a román iskolába íratják, vagy átviszik Magyarországra, amit szintén nem tartok jó ötletnek, mert attól a perctől, hogy ebből a közösségből kiszakadt és 4–8 évig egy másik országban, egy másik közösségben, egy másik oktatási rendszerben él és tanul, már nem tud többé visszailleszkedni ide. Nincsenek barátok. Úgy gondolom, meg kell csinálni azokat a gyerekkori butaságokat itthon a szomszédokkal, barátokkal, hogy kötődés alakuljon ki. Innen, ha elszakadtam, elszakadtam… Kész. Látom: visszajönnek, tengnek-lengnek, nem találják a helyüket. És még egy dolog, az hogy elhozzuk a gyereket, és az 1–4. osztályt magyarul végzi, hogy tanuljon meg írni-olvasni, és akkor nem felejti el, de elfelejti. A magyarság a középiskola végére rögzülhet. Tehát az 1–4. osztályt felejtsük el. Nyolcadikban, még szinte gyerek. Tizenkettedikben már eldöntheti, hogy ki ő. Akkor már tudja ki Petőfi, Arany János, Mikszáth, Wörösmarty stb., de addig nem. Ha ez addig nem rögzül, bármikor át tud váltani egy akármilyen nemzetre, ahol jobban érzi magát. A helyi iskola teljes létszámmal működik” – mondta az alpolgármester. A helyi, magyar tannyelvű iskola megújulásáról az igazgatónő, Sime Judit részletesebben is beszélt.„Az iskolában a folyosóktól a tanáriig mindent felújítottak, leszedték a lambériát, kicserélték a vezetékeket és a világítótesteket, parkettáztak, és meszeltek. A Rákóczy Szövetégnél a helyi önkormányzat pályázott egy mikrobuszra is az iskolai sportcsapat számára, és a PNRR-n keresztül az óvodával együtt laptopokat, vetítőket, interaktív táblákat és egyéb felszereléseket kaptunk, továbbá mikor felmerült, hogy szeretnénk egy padot az iskola udvarára, a helyi önkormányzat mindjárt három beszerzésében támogatott minket. Az iskolában továbbra is működik színjátszón kör, van kórusunk, sportklubunk, és a minden évben megrendezésre kerülő Iskolakupán is részt veszünk. A helyi önkormányzat minden évben szervez egy eseményt a kultúrotthonban, amelyen a helyi iskolások és óvodások is fellépnek. Van iskolaújságunk, a Diákszó, és van évkönyvünk is. A közeljövőben szeretnénk ismét beindítani a néptánccsoportot, ami régebben oktató hiánya miatt megszűnt, most az alpolgármesterrel azon dolgozunk, hogy ez a tevékenység újrainduljon, és ehhez természetesen tanári felügyeletet is biztosítanánk az órák alatt” – mondta az igazgatónő. „Erdőhegyen 12. alkalommal kerül megrendezésre a magyar falunap, amely során egész nap magyarul zajlanak az események, magyarul folyik a műsor, magyar néptánccsoportok és együttesek lépnek fel, magyar énekeseket hívunk, tehát az egész nap a magyarságé. Hála Istennek erre idén is kapunk támogatást, így ezt is tudjuk folytatni” – folytatta az alpolgármester. Támogatják a helyi gazdákat „Mivel el voltak hanyagolva a mezőgazdasági utak, a helyi gazdák megkeresésére minden mezőgazdasági utat felújítottunk, leköveztünk, sőt még egy olyant is belefoglaltunk a PNRR-pályázatba, amiből ezt kiviteleztük, ami a Simánd–Erdőskerek utat összeköti Nadábbal, egy mezőgazdasági úttal. Ez ugyan nem lett aszfaltozva, mert nem lehet ott aszfaltozni, de le lett kövezve, úgyhogy ez egy olyan beruházás, amit soha senki nem gondolta, hogy meg tudjuk valósítani. A gazdáknak ez nagyon jól jött.” Ártézi kutakat újítottak fel„Nagyon sok artézi kutunk már leállt, mi gondoltunk egyet a polgármester úrral, és kibogoztuk, hogyan is lehetne az artézi kutakat megcsinálni. Ebben egy helyi vállalkozó sietett a segítségünkre, s így megsüllyesztettük a kutakat, mélyebbről jön a víz, és most 7, vagy 8 artézi kút működik a városban, mindegyik jó minőségű vízzel.” Nem maradnak támogatás nélkül az egyházak„Jelentős támogatást sikerült biztosítanunk minden évben a történelmi magyar egyházaknak helyi forrásokból. Ezt a helyi tanács elfogadta, és jóváhagyta. Amire pedig különösen büszke vagyok: a helyi közintézményekre lassanként felkerül a magyar felirat. A polgármesteri hivatal falán a román mellett egy táblán magyarul írja: Kisjneő Város Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa.” Önkéntes alapú hulladékleadás „Ha már a PNRR-nél tartottunk, mi kitaláltuk, hogy a helyi szemétszállítás mellett a nagy volumenű szeméttel is kellene kezdenünk valamit. Mi ezt beindítottuk egy cégen keresztül, elszállítottak ágybetétektől kezdve televízióig mindent, amit szerteszét dobáltak az emberek a csatornák, a Körös partjára, bárhova. Mi beszéltünk egy céggel, amely vállalta, hogy ezt időnként elviszi, erre jött a PNRR az önkéntes szemétleadó-építési projekttel, és mi az elsők közt nyújtottunk be pályázatot, és négy és fél millió lej értékben nyertünk támogatást – a hulladékleadási szolgáltatás működtetése a szükséges engedélyek beszerzésére vár.” Kerékpárút épül európai forrásból„A szomszédos Székudvar felé egy több mint három és fél millió lej értékű beruházás keretében kerékpárút épül a magyar részt összekötve a székudvari résszel, ott fog elmenni a mi oldalunkon. AFM-forrásokból 11 millió lej értékben Kisjenő és Nadab között is új kerékpárút épül majd. Ami minket még érint az Erdőhegy, ami zömében magyarok lakta rész. Itt egy teljes vízelvezető és kocsibehajtó hidak felújítását célzó projektet nyújtottunk be az Anghel Saligny-programba, és majdnem 17 millió lej értékben szereztünk támogatást. Nagy problémák voltak a nagyobb esőzéseknél, az alsóbb részek mindig úsztak, ami most megoldódni látszik. Amire a legbüszkébb vagyok, hogy RMDSZ-segítséggel megnyertünk egy 70 férőhelyes bölcsőde építésére vonatkozó pályázatot, amelynek már kijelöltük a helyét a városban, át is van adva a CNI-nek (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség), és várjuk, hogy megkezdődjön a közbeszerzés. Itt, mivel bölcsődéről beszélünk, még a gyerekek nem igazán beszélnek, de azért próbálunk olyan személyzetet beajánlani, akik beszélik a magyar nyelvet. Ez tökéletesen feltenné az i-re a pontot a magyar alpolgármester négyéves tevékenységére” – vette számba az alpolgármester azokat a beruházásokat, amelyek megvalósítás alatt állnak, vagy már elkészültek. Az önkormányzat PNRR-s forrásokból 3 millió lej körüli értékben nyert támogatást az iskolai bútorzat megújítására, illetve közel 8 millió lejt a helyi elméleti líceum külső felújítására az energiahatékonyabb működés érdekében. Az önkormányzat beindította a meleg étel programot, amelynek keretében minden diák ingyenesen kap meleg ételt. Jövőbeli tervekArra a kérdésre, hogy milyen tervek állnak a tervezőasztalon az alpolgármester a következőképpen felelt: „Nem titkolt szándékom egy néptánccsoport létrehozása itt a városban. Ehhez találtunk is oktatót, meg is beszéltük vele, a gond csak az, hogy a magyar szülők passzívan fogadták ezt a lehetőséget. Valamennyi gyerek összegyűlt. Én úgy gondolom, hogy ezt mindenféleképpen elindítjuk, mert lehet, hogy evés közben jön meg az étvágy, és ha látják a szülők is, milyen szépen mozognak azok a gyerekek, és milyen szép a magyar tánc, betársulnak ebbe a programba. Állandó tervünk a helyi magyarság védelme, hogy ne fogyjon, a közintézményeink, mind az egyházaink, mind az iskolánk, óvodánk magyarul működjenek tovább, és ha ezt meg tudjuk a jövőben tartani, én úgy gondolom, nem éltünk hiába. Ha eltelik ez a 2024-es év is, elmondhatjuk, hogy volt egy lehetőségünk, amit az RMDSZ kihasznált, és tettünk le az asztalra valamit. Marad utánunk valami, és én remélem, hogy 20-30 év múlva is elmondhatják a helyi magyarok, hogy egyszer volt egy magyar alpolgármester” – zárta a beszélgetést Bíró Zoltán. A Rákóczy Szövetségen keresztül a helyi közigazgatás azt is biztosítaná, hogy azokról a településekről, ahol nem elérhető a magyar tannyelvű oktatás, a gyerekeket iskolabusszal szállítsák a kisjenői iskolába, biztosítva a simándi, székudvari, nagyszintyei magyar gyerekek anyanyelven történő oktatását. Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki
