„Az együttélés mindenkinek a keresztje, ezt közösen kell vigyük” Pataki Zoltán babu 2026. 02. 10., k – 17:23 Temes Kultúra A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a helyi önkormányzattal közösen, február 6-án a Stúdió Moziban megszervezte a Kisebbségi Színházak Találkozóját, amelynek fókuszában a nemzeti kisebbségek színházai előtt álló kihívások és lehetőségek álltak. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a helyi önkormányzattal közösen, február 6-án a Stúdió Moziban megszervezte a Kisebbségi Színházak Találkozóját, amelynek fókuszában a nemzeti kisebbségek színházai előtt álló kihívások és lehetőségek álltak. A rendezvény házigazdája, Horváth Hunor temesvári direktor elmondta: az esemény közép- és hosszú távú célja egy európai kisebbségi színházi hálózat alapjainak megteremtése, amely képes intézményes keretek között támogatni e színházak működését, láthatóságát és együttműködését. Az első lépést ez irányba a közös stratégiai gondolkodás elindítása jelenti.A kisebbségi színházak temesvári találkozójának résztvevőit Dominic Fritz temesvári polgármester, Demeter András István kulturális miniszter, Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke és Fábry Szabolcs, Magyarország kolozsvári konzulja köszöntötték. A temesvári magyar és német színházakat működtető Polgármesteri Hivatal vezetője, Dominic Fritz polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi évtizedekben a helyi német közösség lélekszáma több tízezerről néhány ezerre apadt, de a magyar közösség lélekszáma is jelentősen csökkent. Ez új kihívások elé állítja a két kisebbségi színházat, amelyek produkcióikkal az egész temesvári közösséget kell megszólítsák, nemzeti hovatartozástól függetlenül. Hasonló gondolatot fogalmazott meg Fábry Szabolcs konzul is, aki szerint a Bánságban a kultúra képezi a hidat az együtt élő nemzetiségek között és a kisebbségi színházaknak egyik feladata az, hogy segítsenek átjárni azokon a hidakon, amelyek átvezetnek egyik nemzettől a másik nemzethez.A színházi találkozó panelbeszélgetéssel folytatódott, A kisebbségi színházak szerepe és jövője tematikával. Bessenyei Gedő István, a Magyar Színházak Szövetségének elnöke bemutatta a romániai kisebbségi színházak történetét, kiemelve, hogy a magyarországi és az erdélyi magyar színjátszás 1920 előtt is külön világot jelentett és a kolozsvári magyar színház a magyar nyelvterület legrégebbi színháza. Lucian Vărșăndan, a temesvári Német Állami Színház direktora hangsúlyozta, hogy a két temesvári kisebbségi színház léte történelmi adottság, illetve hogy ma Románia egyetlen kizárólag német nyelven játszó színháza a temesvári. Urbán András, az Újvidéki Magyar Színház főigazgatója úgy fogalmazott, hogy szerinte ők kétszeres kisebbséginek érzik magukat, egyrészt az egyetemes magyar kultúra felé, másrészt a magyarság szerbiai kisebbségi helyzete kapcsán. Urbán András azt is elmondta, hogy a közönségük nagyobb részben szerb nemzetiségű, amely a magáénak tekinti az újvidéki magyar színházat, akkor is, ha az előadások magyar nyelvűek.A színházi találkozó második paneljének témája A kisebbségi színházak partnerei és támogatói volt, majd a befejező részben Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Színház igazgatója beszélt a kisebbségi színházak európai hálózatáról.Demeter András István kulturális minisztert arról kérdeztük, hogy szerinte melyik a helyes út a temesvári magyar színház számára: nyitni a város egész közössége felé vagy kizárólag a helyi magyar közösség igényei szerint alakítani a repertoárt?„Az igazság valahol félúton van. Az együttélés mindenkinek a keresztje, ezt közösen kell vigyük, ugyanakkor ez bizonyos helyzeti előnyöket is jelent, gazdagítja egyik a másikat. Ha csak arra gondolok vissza, hogy amikor 1993-ben itt Temesváron elkezdtem a társulatépítést – amelynek a színe javát most az a csapat adja, akiket akkoriban szerződtettem – akkor én egy nagyon nagyfokú bezártságot örököltem. (Szerk. megj.: Demeter András István 1993-tól 2005-ig a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház direktora volt.) Azt tapasztaltam egy-két év kísérletezés, útkeresés következményeit levonva, hogy nincs fenntartó ereje a bánsági magyar közösségben annak a megközelítésnek, amelyet megörököltem. Ha meg akarjuk menteni ezt a színházat, akkor a Nyitnikék c. dalt kell magunkévá tegyük, és ezért elkezdtünk nyitni – most látom viszont itt a fordító készülékeket, amit anno Temesváron elsőként szereztünk be. Ez a nyitás, amely nemcsak a falakon belül, hanem a Csepürágó ünnepen, a fesztiválokon keresztül kultúrpolitikai megközelítéssé nőtte ki magát, ez vezetett oda szerintem, hogy a tegnap este látott Tóték előadásban nemcsak a bánsági nyitottság okán, hanem az egymás nagyfokú kulturális és színházi megismerése okán, amit az elmúlt 30 évben már teljesen a magunkénak érzünk, le tudtunk nyelni mi is meg azok is, akik messzi vidékről érkeztek ide, és látták a Tótékat, olyan meredeknek tűnő megközelítéseket és nem csak kihallásokat, hanem kimondott igazság elemeket, amelyeket enélkül a nyitás nélkül soha nem tudnának elfogadni sem itt, sem másutt. Ezért gondolom, hogy ahhoz, hogy ilyen őszinteséggel tudjunk beszélni az utcán, az intézményekben, a színpadon, a művész és a befogadó néző kommunikációjában, ahhoz ezt a középutat kell megtalálni, és ezen kell tovább menni. Egyik sem igaz a maga nyerseségében és mindegyik igaz, ha a nyitásra és a párbeszédre alapszik” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Demeter András István miniszter. (Fotók: Beliczay László) Hozzászólások Szupercím: Kisebbségi színházak temesvári találkozója Sliderban megjelenés: Ki
