A temesvári magyar színház januári műsora Pataki Zoltán babu 2024. 01. 08., h – 17:18 Temes Kultúra A Csiky Gergely Állami Magyar Színház januárban az alábbi előadásokra invitálja a temesvári közönséget: Január 9., kedd 19 óra stúdióterem: A Nagy hagyma. Koncepció: Marco Chenevier. A Csiky Gergely Állami Magyar Színház januárban az alábbi előadásokra invitálja a temesvári közönséget:Január 9., kedd 19 óra stúdióterem: A Nagy hagyma. Koncepció: Marco Chenevier. A Nagy hagymában nincs helye hazugoknak, tisztességtelen polgároknak, képesség nélküli polgároknak vagy olyanoknak, akiknek nincsenek rendben a személyi iratai. A bizottság dönti el, hogy ki az, aki beléphet a Nagy hagymába. A bizottságnak Önök is tagjai. Az Önök feladata a jelöltek értékelése. Az Önök kezében van a szereplők sorsa.Január 13., szombat 19 óra stúdióterem: Napnak húgával, ragyogó csillagval.A részint magyar népballadákat, részint Arany János-balladákat feldolgozó, különleges hangulatú balladaműsor Tar Mónika kezdeményezésére született. A művésznő Balázs Attila rendezői irányítása mellett remek érzékkel és természetességgel idézi meg a magyar irodalom egyik legsajátságosabb, kulturális értelemben talán legönazonosabb műfaját, legyen szó a számos változatban ránk maradt népköltészeti balladákról – mint amilyen a Júlia szépleány, illetve a Kőmíves Kelemenné – vagy épp Arany János műballadáiról – mint amilyen a méltán sokat idézett Hídavatás vagy az Ágnes asszony.Az alapvetően középiskolai irodalomórákról ismert balladai homály fogalma és a balladákra jellemző témavezetés és műfaji jegyek az előadásban újfajta értelmezést nyernek. Ennek elsősorban az az oka, hogy az előadás Balázs Márk zenéjének, valamint Bálint Hunor animációjának köszönhetően komplex szimbólumrendszert épít fel az előadó alakja köré. Nemcsak az előadott szöveg szintjén, de a zenén keresztül és vizuálisan is képes megteremteni a ballada világát és annak meghatározó szimbólumait. Szereplő: Tar Mónika. Rendező: Balázs Attila. Zene: Balázs Márk.Animáció: Bálint Hunor.Január 17., szerda 19 óra nagyterem: Kokan Mladenović: Madarak.Két férfi, belefáradva a soha véget nem érő háborúba, a madarakkal közösen felépítik Felhőkakukkvárt, a művészettörténet egyik első megvalósított utópiáját. Két és fél ezer évvel Arisztophanész vígjátéka után mi továbbra is háborúban élünk, háborúban, amely nem ér véget, csak alakot és földrajzi helyet vált, fáradtak vagyunk, leigázottak, s csak álmodozunk saját utópiánkról. Vajon mindezek után létrehozható egy világ, ahol mindenki egyenlő, ahol nincs háború, nincs harc? Ha nem, miért lehetetlen megvalósítani? És ha mégis megvalósítanánk, mennyi időbe telne újra elrontani?Január 19., péntek 19 óra stúdióterem: Őseim földje – A Kálnoky család története – könyvbemutató a Mathias Corvinus Collegium, a Bolyai János Szakkollégium és a Csiky Gergely Színház közös szervezésében.Moderátor: Molnos Ildikó. Felolvas: Molnos András Csaba, Tar Mónika.„Az ember néha belép egy kapun, és nem is sejti, hogy mindent maga mögött hagy; kifelé már csak egy új világba vezet az út” – írja könyve elején a hazánkban élő neves újságíró, Boris Kálnoky. Pontosan így történt ez az ő esetében is, mikor a rendszerváltás idején ellátogatott családja régi erdélyi birtokára, és ezzel élete új fordulatot vett. A kőröspataki gyökerű nemesi família, a Kálnokyak históriája végigkíséri a letűnt századok erdélyi, illetve osztrák-magyar történelmét. Ha a család tagjai nem tartoztak is mindig az események fő formálói közé, katonaként, politikusként többnyire ott voltak hazánk múltjának főbb fordulópontjainál, háborúinál. Január 21., vasárnap 19 óra nagyterem: Visky András: Caravaggio.Rendező Visky Andrej.„A darab ideje egyetlen pillanat, valódi történése pedig Caravaggio eltűnése Porto Ercole tengerparti keskeny homoksivatagában, 1610. július 18-án. Nem életrajz és nem a hiteles portré megalkotásának a kísérlete, hanem csak annak a – végsősoron – megválaszolhatatlan kérdésnek a vizsgálata, hogyan jutott el Caravaggio a felfokozott, modern értelemben vett teatralitás felfedezéséig. (…) Semmi esetre sem a szerzői intenciók hangsúlyozása kedvéért, hanem az írói pozíció jobb megértéséért mondjuk el, hogy a darab megírásakor hét színészre (három nő, négy férfi), valamint folyamatosan történő szerepváltásokra gondoltunk. A szerepváltások mintegy Caravaggio műtermében zajlanak, a szemünk előtt, ily módon hangsúlyozva a caravaggiói „testek laboratóriuma” jelleget, ami sokkal inkább az akkor-és-ott megtörténő eseményekre irányítja a figyelmet, semmint Caravaggio élettörténete, illetve egészen pontosan halála dramatikus eszközökkel történő rekonstruálására.” – Visky András, író, dramaturg. Január 31., szerda 18 óra stúdióterem: Badu Mama és gyermekei – nonverbális előadás bemutatója, rendezte Varsányi Péter.Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy aprócska falu a távoli Afrika kellős közepén. Ott élt egy anya három kisfiával. Nagyon szegények voltak, nem volt semmijük. Azaz valamijük mégiscsak volt: az anya gyönyörű, ébenfekete haja, ami olyan hosszúra nőtt, hogy a falu egyik szélétől a másikig ért. Ez a haj minden szorult helyzetből kihúzta őket: ha megéheztek, hálónak használták, ha unatkoztak, ugróköteleztek vele, ha eleredt eső, egyszerűen beálltak alá. Hanem a három fiú egy nap megnőtt, és elindult szerencsét próbálni… Vajon bármeddig elér értük az anyai haj? Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki
