A sebeket begyógyítani kellene Chirmiciu András babu 2023. 06. 23., p – 17:08 Hunyad Hitélet Évtizedeken keresztül Böjte Csaba atya hősnek számított a magyarság körében, Erdélyben és az anyaországban egyaránt. Presztízse, tekintélye, erkölcsi tartása példaértékű volt mindenki számára. A gyermekmolesztálási botrány azonban beárnyékolta az összképet, a Szent Ferenc Alapítványt és Csaba atyát személyesen szokatlanul durva támadások érték, valós lejárató kampány indult ellene. Hogyan vélekedik mindezekről? – erről beszélgettünk Csaba atyával. – Rendkívül durva és rosszindulatú támadások érték az utóbbi időben.– Nem érzem azt, hogy jobban, vagy rosszabbul dolgoznánk, mint régebb. Sajnos tény, hogy egy nevelő visszaélt bizalmunkkal, olyan dolgokat követett el, amiért én magam jelentettem fel, törvényszéki per lett belőle, és el is ítélték. Sokakban vetődött fel, hogyan lehet, hogy nem vettük észre, múltkor egy újságíró pont ezt kérdezte tőlem, aztán kiderült, hogy őt is sajnos gyerekkorában molesztálták, és akkor megkérdeztem tőle, hogy az ő anyukája mikor tudta meg. Azt mondta, hogy 12 évvel később! A gyerek nehezen beszél arról, ami neki fáj, mivel szégyelli magát. Attól, hogy az ő drámájáról csámcsog a sajtó, az még jobban fáj. Ezért úgy gondolom, hogy a sebet begyógyítani kellene, ne legyen még nagyobb.– A balliberális erdélyi és magyarországi sajtóban megjelent anyagokat követve éppen ez tűnt fel, hogy tudatosan tovább tépték a sebet, döbbenetes rosszhiszeműséggel. Egymástól vették át az anyagokat, tovább gyűrűzték, mondhatni, be is sózták a sebet, hadd fájjon minél jobban.– A közvéleménynek joga van tudni, hogy hol, mi történik. Erről olyan okosan és bölcsen kellene beszélni, hogy az érintettek ne érezzék megbélyegezve magukat. Ha nyilvánosan megszégyenítik az áldozatokat, akkor annál kevesebb hasonló eset kerül felszínre. Nem fogják elmondani, senki sem szereti, ha szenvedése, személyes drámája az újságok címoldalára kerül.– Nemcsak maguk a sajtóbéli anyagok, hanem az olvasói hozzászólások is döbbenetesek. Valós gyűlölet-áradat zúdult Csaba atyára, a Szent Ferenc Alapítványra, a katolikus egyházra, vagy a nemzeti keresztény szemléletre. Mintha áttört volna a gát. Számomra egyszerűen érthetetlen, hogyan lehet akkora gyűlölet és gonoszság az emberekben?– Azt mondtam a gyerekeknek, hogy amikor süt a nap, könnyű jó kereszténynek lenni, de ha szakad a vihar is ki kell tartanunk az Isteni és emberi szeretetben. Kitartóan kell hogy végezzük a munkát, nemcsak akkor, amikor dicsérnek és megtapsolnak, hanem akkor is ugyanolyan alázattal és szeretettel kell végeznünk a munkát, amikor szidnak. Tavaly a román államtól költségvetésünk 32%-át kaptuk, a magyar államtól sosem kértünk, és s nem is kaptunk semmilyen összeget fenntartásra. Csak azt az 1%-ot, amit a magyarországi adófizető állampolgár felkínál nekünk (s amely keresztülmegy a költségvetésen), az fontos számunkra. Bármit ír az újság, a gyermekeknek enni kell adni, s azok a kommentelők nem jönnek el, hogy elvigyék egy fagyira a gyerekeket. Bárkit, aki azt gondolja, hogy problémák vannak nálunk, meghívom, hogy jöjjön el hozzánk, ide Dévára, vagy Székelyhídra, Gálospetrire, vagy bárhová. Mindenkit szeretettel várunk, vannak vendégszobáink, szívesen fogadunk bárkit. Beszéljenek a gyerekekkel, menjenek el sétálni velük, a Szent Ferenc Alapítvány mindig is átlátszó volt, s az is szeretne maradni.– Szomorú, hogy egyesek a bajokra koncentrálnak, felnagyítják azokat, és bemocskolják az egészet. Nem azt nézik, hogy több mint 30 év alatt a Szent Ferenc Alapítvány milyen áldozatos munkát végzett annyi gyerekkel, a gépezetbe óhatatlanul bekerülő homokszemet hangsúlyozzák. Olyan összképet kreáltak, mintha az alapítványnál nem a keresztény szeretet és a gondviselés lenne jellemző, hanem valamiféle perverziók gyűjtőpontja lenne. Egyszerűen elképesztő.– Nem mindenki ismeri közelről teljes 30 éves tevékenységünket. Beszéljenek azokkal a gyerekekkel, gondozókkal, akik 30 év alatt megfordultak nálunk. Ha ők nem védenének meg engem, akkor értelmetlen megvédenem magam.– Nemcsak Önöket támadják, világszinten nagyméretű balliberális támadássorozat zajlik minden ellen, ami nemzeti, keresztény vagy hagyományos érték. A katolikus egyház ellen például teljes pályás letámadás zajlik, szinte mindig előkotornak valamilyen kellemetlen ügyet innen vagy onnan, a jelenből vagy inkább a múltból.– Hát igen, a család, egyház, nemzet mintha vörös posztók lennének egyesek szemében. De hát bármit is mondanék, rögtön rávágnák, hogy fürdetem a szerecsent, ezért inkább csendben maradok, imádkozom és végzem a munkámat. Bármit is ír a média, attól nem lesz kenyér a gyerekek asztalán. A reális problémákkal kellene foglalkozni. Romániában közel 3 millió gyerek jár iskolába, a tanügyi minisztérium szerint az utóbbi években ezek 27%-a hagyja el az iskolát! Akárhogy is szorzom, ez több mint 700 ezer gyereket jelent, aki elkezdte az iskolát, de nem fejezte be! Óriási arány. Szintén a szaktárca szerint a nyolcadik osztályt elvégzők felmérései alapján 47%-uk funkcionális analfabéta. Ismerik ugyan a betűket, de nem tudják összeolvasni, vagy nem értik a szöveg jelentését. S ezek nem az elhagyók, hanem azok közül, akik elvégzik az iskolát. Talán a gyermekvédelem erre is rá kellene fókuszáljon. Nálunk a gyerekek elvégezték az iskolát, sokan le is érettségiztek, noha mostoha szociális helyzetből származnak. Egyesek egyetemet is végeztek, van vagy 4-5 olyan, aki ledoktorált, Istennek legyen hála, ezek becsületes adófizető állampolgárok, akik nem okoznak gondot, hanem hozzájárulnak a társadalom fejlődéséhez. Tudtom szerint csak egy korábbi gyerekünk került börtönbe, de már kiszabadult. Bármely gyerekkel, bárhol, örömmel találkoznék. Eddig csak egy gyerek vádolt bennünket, hogy nem neveltük jól, a többiekkel nincs gond. Olyan szép leveleket küldenek, szívesen emlékeznek vissza a nálunk töltött 5, 10, 15 évre. – Kitartást, erőt és egészséget kívánok. Ne adja fel Csaba atya!– Köszönöm! Hozzászólások Szupercím: Gyűlöletkampány Böjte Csaba atya ellen Sliderban megjelenés: Ki
