A majláthfalvi gazdák kitartják a minőségi gabonájuk árát Balta János babu 2023. 06. 16., p – 18:14 Arad Jelenidő Jenes Ferenc és családja Majláthfalván mintegy 25 hektár szántóföldön gazdálkodik, általában kukoricát, búzát és napraforgót szoktak vetni, mert a repcéhez bizonyára korszerűbb gépekre lenne szükség. Éppen ezért a meglévő földterületet a hagyományos traktorral művelik meg. Tavaly nagyon gyengére sikerült, a búza mintegy fél termést adott, nagyjából ugyanannyit a napraforgó is, a kukorica azonban alig 2000 kilót termett hektáronként. Ami termést idejében sikerült eladni, azért tűrhető árat kapott, de a termés jelentős részének az értékesítését elokoskodta. Azt gondolta ugyanis, hogy az ukrajnai háború miatt később jobb áron értékesítheti. Aratáskor a búzának kilójáért 1,7 lejt kínáltak, de nem adta oda, ezért rosszul járt, mert azzal együtt, hogy a műtrágyának, a permetszereknek az ára is emelkedett, manapság a búzának kilójáért 0,85-0,9 lejt kínálnak. Magtárja van, mert a kollektív gazdaság felszámolásakor a lóistállókban is részesedést nyertek a gazdák, akik az épületet felosztva magtárnak használják. Jenes Ferenc eddig úgy gazdálkodott, hogy a termésnek a felét aratás után értékesítette, a másik felével viszont kivárt, hátha emelkednek a felvásárlási árak. Az idei terméskilátások ígéretesek, sok csapadék esett, a 10 hektár búzája szépen mutat, de idejében elvetette az ugyancsak 10 hektár kukoricát, valamint az 5 hektár napraforgót is. Jövőre parlagon is hagy mintegy 5 hektárt, mert eddig a zöldítési programot fizették, most azonban nem biztos abban, hogy a talaj pihentetéseként meg nem művelt területért is támogatást fizetnek. Járt a Kifizetési Ügynökségen (APIA), ahol bejelentette, miből, mennyit vet, illetve mennyi földet hagy pihenni.***Lippai László 80 hektáron gazdálkodik a maga és családja földjén. Mivel egy alkalmazottat is foglalkoztat, hivatalosan bejegyzett vállalatot működtet, ugyancsak a családja működteti a levendula ültetvényt is. Utóbbival főként a lánya és a veje foglalkozik, idén tervezik a VII. Levendulafesztivált, június 25–27. között. Maga viszont hagyományos mezőgazdasági kultúrákat termeszt a 80 hektáron. Tavaly a beáramlott ukrajnai gabona Lippai László terveit is alaposan áthúzta: a műtrágya- és üzemanyagár ingadozással, főként emelkedéssel indult. Tehát a mezőgazdasági termények árait is emelni kellett volna, legkevesebb a duplájára. Mivel nem történt meg, maga is raktározta, nem adta el azzal együtt, hogy keresték. Bevett szokás volt, hogy a raktározott gabonának tavaszra emelkedett a felvásárlási ára. Igaz, hogy időközben összefogtak az anyaországi és a hazai gazdák is az ukrán gabona behozatala ellen. Azt fájlalja a legjobban, hogy az Európai Unió vezetősége a saját mezőgazdászainak az érdekeit aláveti az ukrajnai gazdák érdekeinek. Azzal együtt teszik, hogy az ukrajnai gabona nem felel meg az uniós szabványoknak. Talán azért teszik, mert az ottani termőföldek jó része már nem az ukránok, hanem az amerikaiak tulajdonát képezik. Mivel raktározási lehetőségekkel rendelkezik, a gabonaárat kitartja, ameddig lehet. Azért teszi, mert tudja: megfelelő raktározás mellett a gabona akár jövő tavaszig is eláll, mert biztosra veszi: szükség lesz még a jó minőségű kenyérgabonára. Lippai László arra is számít, hogy aratásig megugrik az üzemanyagár, mert a nagy üzletemberekz érdekei azt diktálják.Egyébként Jenes Ferenccel régi jó barátok, amikor Temesváron jártak iskolába, néhány évig egy szobában aludtak, utána együtt dolgoztak, sőt a katonaság idején is együtt szolgáltak. Az említettek mellett keresztkomák is, hiszen egymás gyermekét keresztelték. Jó gazdák módjára évente több sertést is levágnak, méghozzá, lehetőség szerint mangalica fajtát. Ha fontosabb döntést kell meghozniuk, feltétlenül megbeszélik egymással. Gyakran megesett, hogy éjjel is telefonon hívták egymást, és a hívott fél soha nem haragudott meg a zavarásért. Hozzászólások Szupercím: Jenes Ferenc és Lippai László, a gyermekkori jó barátok Sliderban megjelenés: Ki
