A levegő lovagja az I. világháborúban (I.) babu 2024. 02. 16., p – 17:25 Jelenidő Több mint száz éve fejeződött be az első világháború, amely átrajzolta a világ politikai térképét. Cikkírónk a világégés egyik, a magyarság szempontjából fontos, a történelembe ágyazott mozzanatára és személyiségére hívja fel a figyelmet. Több mint száz éve fejeződött be az első világháború, amely átrajzolta a világ politikai térképét. Cikkírónk a világégés egyik, a magyarság szempontjából fontos, a történelembe ágyazott mozzanatára és személyiségére hívja fel a figyelmet.Az ember mindig csodálkozva nézte a madarakat, amikor azok szelték a hatalmas levegőeget, az évezredek során egyik legrégebbi vágya a repülés volt. Számos regében, mesében, mitológiában találkozunk repülő lényekkel és szerkezetekkel, így Daidalosz és Ikarosz repülésével, repülő sárkányokkal vagy repülő szőnyeggel. Mindig élt olyan ember, aki hitt abban, hogy a repülés megvalósítható. Nagy szárnyakat kötöztek a kezükre, vagy különböző szerkezetekkel megpróbáltak elszakadni a földtől, többnyire sikertelenül. Az első repülő szerkezeteket már ezelőtt 2-3000 évvel Kínában alkalmazták a Shu dinasztia idején kongming lámpások formájában. Ezek kisméretű, papírból készült lámpások voltak, belsejükben mécsest helyeztek el, és katonai jelzések céljából engedték a magasba.A legjelentősebb tudományos kísérleteket Leonardo da Vinci végezte, az 1497-ben megjelent tanulmányában sárkányrepülők, helikopter és az ejtőernyő őse is szerepel. A 17. században Francesco Lana Terzi jezsuita szerzetes leírja az aeronautika alaptörvényét, vagyis hogy a levegőnek súlya van, így ami nála kisebb sűrűségű, az felemelkedhet a levegőbe.Az 1700-as évek közepén a franciaországi Annonay-ban működő papírgyáros család két fia, a Montgolfier fivérekként ismert Josef és Étiene kísérletezni kezdtek, és először vízgőzzel próbálták magasba emeltetni légballonjukat, de a kihűlő vízgőz kicsapódott, és átnedvesítette a papírból készült légballont. Később arra figyeltek fel, hogy az égő papír hamuja felszáll az ég felé. A zárt füstöt is fel akarták használni, de az hamar lehűlt. Végül az alulról történő folyamatos melegítés mellett döntöttek. Először üresen engedték fel léggömbjüket a magasba, később állatokat helyeztek a kosárba. Az első embert is szállító hőlégballonos repülést is ők hajtották végre 1783. november 21-én. A repülés 25 percig tartott, ezalatt kb. 7,5 km-t sikerült megtenni. A hőlégballonnak hamarosan megjelent a vetélytársa. 1783. december 1-jén Jaques Alexandre Cesar Charles és Ainé Roberts – szintén Párizs környékén – kénsav és vasreszelék reakciójából származó hidrogénnel töltött léggömbbel emelkedett kb. 550 m magasba. Az első felszállást Magyarországon Männer és Kraskovits hajtották végre 1811. június 3-án. A Magyar Aëroklub 1902. március 2-án alakult meg, és május 1-jén szállt fel a Turul, az első magyar tulajdonú ballon.A madarak repüléséhez hasonló, a levegőnél nehezebb repülő eszköz azonban emberrel a léghajóknál csak mintegy 100 évvel később, 1891-ben Lichterfeldben emelkedett a magasba és végzett rendszeres repüléseket Otto Lilienthal a saját készítésű siklórepülőjével. A siklórepülés után már csak mintegy 12 évre volt szükség, amire a Wright testvérek 1903. december 17-én végrehajtották az első sikeres motoros repülést. Magyarországon az első hitelesen sikeresnek tekinthető motoros repülést L. Blériot hajtotta végre 1909. október 17-én. Nem sokkal utána repült az első magyar pilóta, Kutassy Ágoston egy külföldi Farmann biplán repülővel. Az első magyar tervezésű repülő magyar pilótával, Adorján Jánossal 1909. december 5-én emelkedett a levegőbe Rákosmezőn. Az ősrepülők között meg kell említenünk a Partiumban és a Bánságban végzett sikeres repüléseket is. 1900-ban Némethy Emil ember nélküli siklórepülést végzett az aradi papírgyár tetejéről. Ő használt először acélcsöveket a repülőgép építéséhez. 1911-ben Lányi Andor Nagyváradon megépítette az első biplán repülőgépét. Ugyanebben az évben Aradon Vas Emil saját tervezésű repülőt gyártott. 1914-ben Aradon Hiero repülőgépmotorokat és repülőgépeket szerelnek össze a Magyar Automobil Rt. Arad (MARTA) gyárban. 1915 szeptemberében Temesváron léghajókikötőt és gázgyárat létesítettek. Az ősrepülők korszaka az I. világháborúig tartott, a tervezők és kivitelezők között számos nagyszerű ember volt, közülük nem egy az életén kívül a vagyonát is a repülésre tette fel.Az Osztrák–Magyar Monarchia fischamendi repülőbázisán, a léghajófejlesztés befejezése után 1911-től az Osztrák–Magyar Repülőarzenál kísérleti intézetei kezdték meg működésüket. Franz Conrad von Hötzendorf, a Monarchia vezérkari főnöke révén elindított repülőgép-modernizáció során 1912. április 24-én Emil Uzelacot, a tapasztalt és jól képzett horvát származású hadmérnököt nevezte ki a légierő főparancsnokának. A korabeli statisztikai adatok szerint az I. világháború kitörésének pillanatában a jelentősebb hatalmak közül az Osztrák–Magyar Monarchia rendelkezett a legkisebb mennyiségű katonai repülőgéppel, amelyekre ekkor már feltétlenül szükség volt egy korszerű háború sikeres megvívására.1912-ben a Ganz-Danubius és a Weiss Manfréd gyár közösen megalapította a Magyar Repülőgépgyár Rt.-t, ennek műszaki igazgatója a neves pilóta, Wittmann Viktor lett. A gyárban osztrák tervezésű Lochner biplánokat gyártottak. Ezek első példányai fegyvertelen felderítőgépek voltak, az alkalmazott motorteljesítmény azonban már 85-100 LE körül mozgott. 1915-ben az I. világháborús hadirepülőgép-igény nagymértékben megnövekedett, ezért új, nagy repülőgyárat építettek Albertfalván (Ungarische Flugzeugwerke AG., UFAG). Ez a gyár lett a monarchia legnagyobb repülőgépgyára és alapvetően a német Brandenburg típusokat gyártotta. Ezek szerkezeti anyaga főleg fa volt, amelyet vászonnal borítottak és huzalokkal merevítettek. Az alkalmazott motorteljesítmény 160 LE körül volt. Először a megfigyelő repülőket látták el Schwarzlose géppuskával, később a felső szárny fölé előretüzelő géppuskát is beépítettek. 1917-től kezdve megjelentek a 200-230 LE teljesítményű motorok. 1914-ben indult meg a repülőgépgyártás az aszódi Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyárban, főmérnöke Melczer Tibor volt. A MÁG (Magyar Általános Gépgyár) 1916-ban létesített repülőgépgyártó üzemet Mátyásföldön és repülőmotor gyárat a Váci úton. Főként Fokker típusú vadászrepülőket gyártottak. A mátyásföldi üzem mellett kialakított repülőtér a későbbiekben nagyon fontos szerepet kapott a magyar polgári repülésben. A háború alatt Aradon a MARTA automobil üzemet átállították hadiipari termelésre. Akkoriban az aszódi Magyar Lloyd Repülőgépgyár majd az albertfalvi UFAG számára 220 LE-s Benz motorokat gyártott, később átvette a Brandenburg típusú repülőgépek teljes gyártását. A gépek kipróbálására, berepülésére Gájban katonai repülőteret alakítottak ki.Az I. világháború elején a repülőgépek többnyire fegyvertelenek voltak, és felderítési feladatokra használták őket. A háború folyamán először a megfigyelő kapott géppuskát, amit később a jobb mozgathatóság kedvéért sínre szereltek. A következő lépés az előretüzelő géppuska beépítése volt, amelyet először a légcsavarkörön kívülre építettek, majd megjelentek a légcsavarkörön át tüzelő szinkronizált gépfegyverek is, illetve megjelent a motorfőtengelybe épített gépfegyver. A következő időszakban elkezdődött a repülőgépek bombázási feladatokra történő alkalmazása is. A bombákat eleinte szemmérték alapján kézzel oldották ki. 1916-ra a repülők számának és minőségének javulásával lehetővé vált a gyalogság közvetlen támogatása is – megszületett a csatarepülő fegyvernem. A csatarepülőkkel pedig az oltalmazó vadászrepülők működtek együtt, ezek vették fel a légiharcot az ellenséges támadó vadászokkal. Az I. világháború alatt a repülés mérföldes léptekkel haladt előre. A motorteljesítmények 60-80 LE-ről 280–300-ra, a repülési sebesség 80 km/h-ról 220 km/h-ra, az emelkedési csúcsmagasság 2000 m-ről 4000–7000 m-re, a hatósugár 40 km-ről 200–800 km, a bombaterhelés 700–1000 kg-ra növekedett.A repülési technika fejlesztése mellett nagy jelentőséget tulajdonítottak a pilóták képzésének is. A bécsújhelyi repülőiskolában tapasztalt, nagy tudású oktatók számos magyar pilótát is tanítottak, közülük a legismertebb Kiss József volt. Számos életrajzírója – köztük Vitéz Boksay Antal, Dr. Szabó Béla, Szita Róbert és mások – Kiss Ernő vértanútábornok unokájának nevezték. dr. Csonkaréti Károly A császári és királyi légierő-ről 2008-ban írt könyvében a vértanútábornok dédunokájának titulálja. Dr. Vajda Sándor Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki
