A helység kalapácsa Jámbor Gyula babu 2023. 06. 14., sze – 17:27 Arad Kultúra 200 éve, 1823-ben született a magyar költészet legnagyobbjának tartott Petőfi Sándor. Bár azóta, sőt előtte is, sok költőt sorolhatnánk a legnagyobbak közé.Minden nemzetnek megvannak a legnagyobbjai, a románoknak például Eminescu. Érdekesnek, talán meggondolkoztathatónak tűnik: nevéből következtethetően egyikük sem született „echte” magyarnak, illetve románnak. A lényeg, hogy egyik vagy másik nemzethez tartozónak vallotta magát.Petőfi (ahogy Eminescu is) kétségtelenül magyar, illetve román volt, s ekként vált nemzete költészetének élenjárójává.***Petőfi 1844 őszén jelentette meg A helység kalapácsa c. komikus eposzát. Az akkori költészet „fenegyereke” amolyan fricskát kívánt adni a kor egyik felkapott költészeti műfajának, az eposznak. Megtette. A cselekmény nem történelmi hősökről, hanem nagyon is köznapi emberekről szól: szélestenyerű Fejenagy kovácsról (a helység kalapácsáról), Harangláb „lágyszívű” kántorról (a fondor lelkületű egyházfiról), szemérmetes Erzsókról, a helyi kocsma tulajdonosáról (számomra emlékezetes marad az előadásban el nem hangzott, a szöveg szerint 55 éves hölgy bájainak bemutatása), a csizmadia Bagarjáról, Csepü Palkóról, az istállósfiúról, „a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolójáról”, Mártáról, a kántor „amazontermészetű” nejéről s a többiekről.***Egy jó másfél évszázada (vagy régebb) keletkezett mű kapcsán természetesen mindig felmerül, hogy az mennyire időszerű, mit nyújt a jelen közönségének, mennyire érdemes a bemutatásra.A helység kalapácsa nem színpadi műnek íródott, a szerző bizonyára meglepődött volna a színpadra alkalmazásán. Pláne, hogy (az akkoriban még nem létező) filmre viszik.A helység kalapácsa azonban az 1965-ös tévéfilmben – rendező Zsurzs Éva, Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Major Tamás, Garas Dezső, Mészáros Ági, Gobbi Hilda, csupa „nagyágyú” – közreműködésével a közönség elé került.A helység kalapácsa című, 2023-os tévéfilmet Dombrovszky Linda rendezésében, egy sor neves magyar színész szereplésével újra megrendezték.Hogy az Aradon most bemutatott színdarabot ki, mikor és hogyan írta át, nem sikerült tisztáznom. Ami biztos: a Budapesti Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciójának rendezője Vidnyánszki Attila, a kárpátaljai születésű (1964) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színházi és filmrendező, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház (2008-tól Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) alapító igazgatója és művészeti vezetője. Tíz éve a Budapesti Nemzeti Színház főigazgatója.Illenék tehát hasra esni az általa rendezett, most Aradon látott produkció előtt.E sorok írója elismeri, hogy egyéni véleménye nem feltétlenül esik egybe a másokéval, és nem meghatározó. (De gustibus non est disputandum.) A helység kalapácsa színpadi változatának megalkotása kétségtelenül dicséretes vállalkozás a zseniális költő születésének 200. évfordulóján.Hogy mennyire (közönség)sikeres manapság, két évszázad múltán, az kérdőjeles. Hozzászólások Szupercím: Az Aradi Kamaraszínház évadzárója Sliderban megjelenés: Ki
