A Csanádi-palota reneszánsza Puskel Péter babu 2023. 08. 17., cs – 18:56 Arad Jelenidő Ikonikus épülete Aradnak. Sokszor és sokat írtunk róla. Egyik kedves olvasónk szerint majd 130 év alatt kisregényre való történés fűződik e szép, kétemeletes palotához, amely a túlsó oldalon „strázsáló” pénzügyi palotával (a Vlaicu Egyetem és a pénzügyi hivatal székhelye) testőrként övezik a Városháza előtti teret. Ikonikus épülete Aradnak. Sokszor és sokat írtunk róla. Egyik kedves olvasónk szerint majd 130 év alatt kisregényre való történés fűződik e szép, kétemeletes palotához, amely a túlsó oldalon „strázsáló” pénzügyi palotával (a Vlaicu Egyetem és a pénzügyi hivatal székhelye) testőrként övezik a Városháza előtti teret.Az átellenben lévő épület, amely az utóbbi évtizedekben a Romániai Nemzeti Bank aradi fiókjaként vált ismertté, 1909-ben az ACSEV megrendelésére vasúti takarékpénztárnak épült.A három utcára néző épületnek egyelőre talán csak az egynegyede újult meg. Az utca hosszúságú oldalszárny állványzata évek óta érintetlenül rontja az utca hangulatát, de most talán az elkezdett felújítás folyamatos lesz, és az időtől nagyon megviselt saroktornyokra és tetőablakokra is kiterjed.Nagyon röviden: a hatalmas palotát 1992–1894 között építtette a Maros és Körös vidéki közlekedési mellékvonalak létrehozását célzó Aradi és Csanádi Egyesített Vasutak (ACSEV, 1881) igazgatósága. Saját székházán kívül számos bérlakás is helyet kapott az épületben. Igazgató főmérnöke a helyiérdekű vasutak építésének országos úttörője, Boros Benjanim (Béni) volt. A kiváló aradi szakember javaslata és cégének példája nyomán vitatta meg, majd fogadta el az Országgyűlés a helyi érdekű (vicinális) vasutak építésének kiterjesztését az ország többi részére is. Az igaz, hogy az építkezésnek „áldozatul” esett igen jelentős mezőgazdasági terület, viszont a kisebb települések a vasúti megközelítés révén megszabadultak az évszázados elzártságtól.A fiatalon elhunyt (1896) kiváló szakemberről nevezték el a Városházától az állomás irányába kiépülő utcarészt. A főutca felső része 1919-ig őrizte elnevezésében Boros Béni emlékét.A kiválóan működő vasúti társaság irodáiban hölgyek vezették az adminisztrációs munkát, ami akkoriban országos szintén is a női emancipáció jelentős eredményének számított.A három utcára néző palota udvarán a mai napig áll egy földszintes épület. Itt volt a kor vezető vidéki hírlapjának, az Aradi Közlönynek a szerkesztősége, élén Stauber József tulajdonos-főszerkesztővel, aki a város közéletének is egyik jellegzetes alakja volt. Az épület pincéjében nyomda működött. Károly Sándor, a két világháború közötti aradi közírás kimagasló személyisége, aki íróként is ismertté vált, fiatal éveiben itt dolgozott. Nyomdászsegéd emlékeit később kisregényben is megjelentette.A főutcai lépcsőház mennyezetének megkopott festménye a vasutak jellegzetes jelképeit ábrázolja. Az udvaron még látható a városi közvilágítást szolgáló egykori gázlámpa csonkja.A neoreneszánsz épület Jiraszek Lajos aradi építész tervei alapján épült. (Egyes verziók szerint Budapesten, Ybl Miklós irodájában. Jiraszek nevéhez csak a homlokzaton végzett apró módosítások fűződnek.) Így vagy úgy az ACSEV-palota a város egyik építészeti gyöngyszeme, és, reményeink szerint, még idén eredeti szépségében fogja emelni a főutca és a belváros arculatát. Hozzászólások Szupercím: Megújult házak, érdekes emberek (39.) Sliderban megjelenés: Ki
