A Búsuló Arad örömünnepe Jámbor Gyula babu 2024. 03. 04., h – 16:25 Arad Kultúra Hogy a Búsuló Arad (a címből kiindulva) hogyan lehet örömünnep, talán némi magyarázatra szorul. Most búsulunk, vagy örömünnepet ülünk? *** Újból megnyitották Aradon a kibővített Képtárat és a Búsuló Araddal kiegészített Ereklyemúzeumot. Hogy a Búsuló Arad (a címből kiindulva) hogyan lehet örömünnep, talán némi magyarázatra szorul.Most búsulunk, vagy örömünnepet ülünk?***Újból megnyitották Aradon a kibővített Képtárat és a Búsuló Araddal kiegészített Ereklyemúzeumot.Március elsején, pénteken 18 órakor megnyílt az Arad Megyei Múzeum Képtárának és az 1848–1849-es Ereklyemúzeum-gyűjteményének egy újabb részlege.A múzeumban folyó felújítási munkálatok miatt tavaly május óta zárva tartott állandó kiállítások újbóli megnyitása egyben a tárlatok jelentős – mind helyszíni, mind tartalmi – bővítését is jelenti. A képtár egy új teremmel és 22 „új” festménnyel bővül, nagyrészt magyar (közép-európai) festők műveivel. Munkácsy, Feszty és Lotz mesterművei mellett az új teremben Benczúr Gyula, Wágner Sándor, Rippl-Rónai József, Vaszary János és mások képeit csodálhatjuk meg a megújult állandó kiállításon – közölte Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke. A 19. század végén megalakult Kölcsey Egyesület volt az aradi Ereklyemúzeum alapítója, a Kultúrpalota építésének indítványozója, a múzeum vezetősége magyar történeti és művészettörténeti kérdésekben pedig jelenleg is az egyesületre támaszkodik – szerk.A Képtár egyébként jelentős mértékben a Magyar Szépművészeti Múzeum letétjeként a Kultúrpalota megnyitója alkalmából Aradra került, és az első világháború után itt maradt műalkotásokból áll. A mostani újranyitás szenzációja azonban a Búsuló Arad című szobor kiállítása az Ereklyemúzeumban. Aradi (Landhus) Zsigmond carrarai (fehér) márványból készült szobra tulajdonképpen Arad első polgári, köztéri alkotása volt. Az 1849. február 8-i aradi utcai harcok áldozatainak állított emléket. Innen az Ótemetőbe került az elesett honvédok sírjára, majd 1932-ben a temető végleges felszámolásakor a múzeum raktárában helyezték el, s azóta ott őrizték a nagyon megrongálódott szobrot.A szobor restaurálását Kocsis Rudolf aradi szobrászművész a napokban fejezte be, és több mint 90 év után az Ereklyemúzeum kiállításán újra megtekinthető – emelte ki Fekete Károly. 1849. február 8-án az aradi honvédség és nemzetőrség, Asztalos Sándor őrnagy és Boczkó Dániel kormánybiztos vezetésével, súlyos utcai csatában legyőzte a várból támadó osztrák reguláris és a városba betört szerb–román szabadcsapatokat. 240 honvéd esett el a harcok során. Az ő emlékükre készítette el az aradi születésű, Milánóban élő Aradi Zsigmond szobrászművész ezt a művet, és onnan küldte Magyarországra.A carrarai fehér márványból készült szobor egy csodálatos nőalakot ábrázol, amint térdre ereszkedve koszorút tesz le a város 1849-es megmentőinek emlékére.1873. február 8-án, az aradi csata 24. évfordulóján avatták fel az Andrássy sétány (ma Forradom útja – szerk. megj.) északi végén.A román megszállás után eltávolították a közterületről, és a régi temetőbe helyezték át az 1849-es harcokban elhunyt honvédek sírja mellé. 1932-ben a temető felszámolása után a megrongálódott szobor az aradi múzeum raktárába került. Azóta is várta, hogy újra kiállítsák, rehabilitálják.Ami 2024 márciusának elején megtörtént, a helyi notabilitások – a megyei tanács elnöke és egyik alelnöke, a kormányt képviselő prefektus, a megyei múzeum igazgatója és aligazgatója stb. képviseletében. Mindannyian a 21. században megkívánt, a nemzetiségi együttélés európai szellemének megfelelő beszédekben szólaltak meg.A megyei múzeum legújabb, Zöld teremnek nevezett kiállító helyiségében alig fértek el a jelenlévők...(Fotók: Kurunczi Ferenc, Ambrus) Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki
